Blog

FÜVESÍTÉS HOMOKOS TALAJRA

MGÉ
2019.04.06 12:21
FÜVESÍTÉS HOMOKOS TALAJRA

Egy gyepsárgulás tanulságai, avagy adjunk elég időt a természetnek, hogy tegye a dolgát!

Most a gyepápolásról szeretnék egy igen tanulságos történetet megosztani veletek, amelynek témája a homokos talajok megfelelő tápanyagozása.

Milyen a homokos talaj és hol található Magyarországon?

Mielőtt elmesélem mi történt az egyik általunk füvesített kertben, érdemes tisztázni miről is beszélünk a homokos talaj kapcsán.

Honokos talajjal sokfelé találkozhatunk Magyarországon – ez a fajta talaj igen elterjedt a Kiskunságon az Alföldön, a Nyírségben, illetve Belső-Somogy egy részén. Általában a folyóvizek hordalékából alakul ki, és leginkább kvarcból áll.

A homokos talaj részecskéi viszonylag nagyok és lazán kapcsolódnak össze, ezért gyorsan átengedik a vizet, illetve az alacsony humusztartalom miatt a tápanyagnak nincs hová kötődnie igazán, ezét a műtrágyák szinte egyenesen a talajvízbe mennek.

A homokos talajokat is többféle képen csoportosíthatjuk a textúrájuk szerint (durva és finom homok, por, iszap, kolloidok), közös jellemzőjük, hogy tapintásuk szemcsés, száraz, és nem igazán lehet formázni, mert szétesik. A kémhatását illetően beszélhetünk savas és lúgos talajról, ami azért fontos, mert bizonyos növények a savas talajt kedvelik, mások pedig a lúgos környezetben érzik jól magukat.

Fontos tudni, hogy a homokos talajt a közönséges vakolóhomoktól a termő rétegű talajban élő mikroorganizmusok különböztetik meg.Sokak számára az sem ismert tény, hogy a homoktalajon az öntözés során szinte függőlegesen halad lefelé a víz, miközben egy kemény, kötött talajon inkább oldalra terjed a folyadék.

Itt nálunk a környéken leginkább meszes (lúgos) talajok vannak, ami azt jelenti, hogy a növények ilyen környezetben nagyon nehezen veszik fel a mikroelemeket, mert pH érték szempontjából leginkább a semlegestől lefelé lévő tartományban érzik jól magunkat.

A sárga foltok rejtélye

Néhány éve történt, hogy itt Mórahalom környékén dupla telket vásárolt egy hölgy, ahová apartmanokat épített, és szerette volna vonzóvá tenni a kertet a vendégei számára. Látványos és könnyen karban tatható kert kialakítása volt a cél, amihez a tulajdonos a mi segítségünket kérte.

Ez korábban szőlősrész volt, amelynek irtása után szintezni is kellett a területet. Ehhez homoktalajt rendeltünk a környékről. Nagyon szép, barna színű termőhomokot kaptunk (a szín jó visszajelzés arról, hogy a talaj milyen humusztartalommal rendelkezik, mennyire termő). Persze a hozott földben sosem szabad 100%-ig megbízni, hiszen nem tudjuk honnan való pontosan...de erről majd később.

Következő lépésként beterítettük a kertet, kialakítottuk a kívánt lépcsős elrendezést majd egy igen komoly tápanyagozás következett. Szinte a teljes webáruházat ráöntöttük egy egyedi készítésű keverék formájában.

Csináltunk egy 200 literes hordóban folyékony tápanyagot, amibe mindenfélét öntöttünk, beleértve a különféle mikroorganizmusokat, Em- biot, gyökereztetőt, humuszt, Amalgerolt. Hogy érzékeltessem a mennyiséget: ennyi tápanyagot szántóföldi körülmények között majdnem 1 hektárra szoktak elhasználni...tehát nem apróztuk el a dolgot, a biztosra mentünk, hogy minél gyorsabban elérjük a célunkat.

Kikevertük a koktélt és bedolgoztuk a talajba a szervesanyag mellé, majd elvetettük a füvet. Megérkezett a tavasz, amikor a szomszéd területekről átfújta a szél a rozsdagomba betegséget, amit nyilván kezelni kellett, de eközben megindult a gyep gyönyörű fejlődése, minden ment a maga útján, a természet tette a dolgát.

Akkor beütött a baj...

Azonban nyáron  a kánikulában néhány részen elkezdett szürkülni, sárgulni a pázsit, ami egyre nagyobb területre terjedt szét. Az ugye köztudott, hogy az ilyen frissen vetett fű még nem egy beállt állomány, alatta a talajélet még  nem működik tökéletesen, így akár vízhiány is felléphet az altalajban. Ezért a kánikulai időszakban megemeltük a vízadagot. Ilyen esetben kora hajnalban (2 óra körül) elindítjuk az öntözést, majd utána jön a reggel 5 órás, megszokott locsolás – tehát a nap kezdetén a fokozatosság elvét szem előtt tartva, két öntözést kap a terület, nem pedig egyszerre egy nagyobb adagot. Ez ugye nem is lenne hatékony a homokos talaj miatt, ahol gyorsan átfolyik a víz.

Ennek ellenére nem tapasztaltunk változást, folytatódott a hanyatlás!

A férjem ekkor arra gyanakodott, hogy az öntözéssel lehet gond. Én persze azonnal rákérzetem, hogy ki alakította ki az öntözőrendszert, mert ez nyilván annak a hibája is lehet. A tettes  a férjem, hiszen ő az öntözős kolléga, ő viszont még sosem tévedett, ráadásul a problémás területek a szórófejek mellett jelentek meg. Ezért mindenképpen utána akartam járni, hogy mi állhat a háttérben, mert a tények alapján úgy gondoltam nem víz okozta a sárgulást.

Elmentünk hát, és meglékeltük a területet. Ezt úgy kell elképzelni, mint a dinnye lékelést, csak ásó méretben, ék alakban, amit utána vissza is tudunk szépen tenni. Kiemeltük a sárgás részről a mintát és megvizsgáltuk.

Nem az öntözés mennyiségével volt a gond, a mintából szinte csöpögött víz. 3-5 méterrel arrébb, ahol nem volt sárga folt, ugyan ezt tapasztaltuk, tehát nem a víz a ludas. De akkor mi?

Megvan a megoldás!

A talajmintát jobban megvizsgálva észrevettük, hogy alig van a fűnek gyökere, nem volt nagyobb 5 centinél. Ez nyilván jelez valamit, mégpedig azt, hogy nem tudott rendesen lezajlani a gyökerezés, és a kánikula hatására hiába állt a növény gyökere szinte vízben, nem tudta felszívni a megfelelő mennyiségű tápanyagot, hiszen a víz önmagában nem elég a csodaszép, zöld  gyephez.  

Nyáron ugye blokkolódik a kalciumforgalom a növényben, ezért úgy néz ki, és olyan tüneteket is mutat, mintha hervadna, közben pedig „csak” a tápanyag felvétele akadozik. Mihelyt enyhült a kánikula, a foltok szélén visszatért az eredeti szép zöld szín, a foltok mérete is  csökkent.

A kezelés

A hűvösebb időben, szeptember környékén teljesen elmúlt a probléma, sajnos addigra azonban elég nagy kár keletkezett a gyepben, ősszel felül is kellett vetni. Ezzel egyidőben elkezdtük a terület kezelését, hogy megakadályozzuk a jelenség visszatérését.

Ahol legyengült a fű, ott gombabetegség jelei is láthatók voltak, így növényvédelemmel permeteztük, persze lombtrágyával és folyékony humusszal egybekötve. Ezt többször is megismételtük. Utána már minden rendben ment a maga útján, kikelt a szép egészséges fű, ment a tápanyagozás, fűnyírás, mintha mi sem történt volna, a területen pedig nyoma sem volt semmilyen problémának.

Aztán jött a tavasz

Az úgynevezett telelési állapot során a gyep általában veszít kicsit a színéből, aminek a mértéke leginkább a  fűmag fajtától, talajtól meg a tápanyagozástól is függ.

A mi gyepünknek is volt színe vesztett állapota tavasszal, ami egy ekkora terület esetében normális, hiszen itt igen komoly anyagi forrásokra van szükség a megfelelő és folyamatos ápoláshoz. A kiadós őszi tápanyagozás hiánya meg is látszott a gyepen, de nem komoly mértékben. Egy viszont jól látszott: a foltok helyén, ahol extra kezelést kapott a talaj, nem sápadt meg annyira a fű!

Ahogy a tavasztól elindult a kertfenntartás, tápanyagszórás, volt gyepszellőztetés, azaz visszatértünk a megszokott kerékvágásba, láttuk, hogy a korábbi sárga területek egyre szebben, erőteljesebben zöldülnek, szinte szebbek voltak, mint a kert többi része!

Tanulság? Legyünk türelmesek!

Ha homokos talajon dolgozunk (és persze ez érvényes minden halott talaj esetében is), adjunk időt magunknak és a talajnak, hiszen nem tudjuk megváltoztatni egyik napról a másikra a természet által elvégzett folyamatot. Azaz hiába vetettünk be 3-4-szeres tápoldat adagokat, hogy gyorsabb eredményt érjünk el, a kívánt hatást nem értük el. Minden erőfeszítésünk ellenére is kialakultak a foltok a talajprobléma miatt. Természetesen a folyamatos etetések, a rendszeres szerves anyagos táplálás révén rendbe tudtuk hozni a területet és az állomány besimult a környezetébe, azonban ez 2 évbe telt. Tehát nem tudjuk olyan ütemben felgyorsítani a talajműködését, ahogy mi szeretnénk.

A mi esetünkben a homokterületekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy inkább többször adjunk kisebb mennyiségű tápanyagot, mintsem egyszer nagyot – pont a cikk elején felsorolt tulajdonságok miatt. A homokos talajt nem lehet gyorsan, nagymértékben átalakítani, be kell tartanunk a fokozatosság elvét!

Minden talaj másképpen viselkedik, de sajnos azt már sosem fogjuk megtudni, hogy esetünkben mi okozta pontosan a problémát. Az is lehet, hogy ez egy gyomírtózott kukoricatalaj volt korábban...nem tudjuk, de valami hatás érhette korábban a földet, amitől kialakult a gyökérfejletlenség , és idő kellett ennek a rendbehozására. Csodák nincsenek, mindennek megvan a maga ideje, ami akár évekig is eltarthat, legyünk hát türelemmel és a fokozatosság elvét szem előtt tartva dolgozzunk.



Ha  hasonló problémával küzdesz és nem tudod  a megoldást, kérj egy fél órás szaktanácsadást tőlem itt, hogy kiderítsük a gyepen jelentkező gondokat.

Egészséges, szép gyepet kíván
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony