Kiszabadultak a gyerekek az oviból, iskolából a nyári szünetre, ezért értelemszerűen igyekszik mindenki inkább velük tölteni minél több időt a kertben, kirándulva vagy nyaralva.
Az első igazi 2025-ös hőhullám múlt héten minden túlzás nélkül ránk rúgta az ajtót…. Én se tudtam hova legyek, a klímás levegőtlen szobában épp olyan rossz volt, mint a 42 °C-os árnyékos teraszunkon…
Hozzá vagyunk szokva, hogy a gyep esetében szinte mindig könnyen jön a látványos változás, a gyógyulás, ezért nagyon nehezen viseljük, hogy a bokroknál, fáknál bizony türelemmel kell lenni.
(de ha arányaiban belegondolsz, hogy mekkora egy fű, mint növény és mekkora egy fa… talán érhető, hogy lassabban mennek végbe a folyamatok)
A múlt héten egy igazán meghökkentő telefonhívásban volt részem, ahol még az a mondat is elhangzott, hogy
Az örökzöld növények – különösen a tujafélék és ciprusok – egyre nagyobb kihívással szembesülnek hazánkban. Sokan tapasztalják, hogy látszólag egészséges növényeik hirtelen kártevők támadásának esnek áldozatul. De miért történik ez, és hogyan védhetjük meg értékes sövényeinket?
Napokban a kezembe akadt egy régebbi email, amiben egy vásárlóm küldött egy víz-vizsgálati labor elemzést.
Miután a fél ország kivágta a hanyatló smaragd tujákat a kertjéből, szinte mindenki lelkesen fordult a leylandi ciprus, a babérmeggy és a korallberkenye felé, hiszen ezekről azt tartották, hogy nincsenek kártevőik, betegségeik.
Ahogy felmelegszik a talaj a tavaszi napsugaraktól, a hangyabolyok életre kelnek és megindulnak a szorgos kis rovarok, hogy feltöltsék a raktáraikat élelemmel.
Tudom, sokszor volt már róla szó érintőlegesen, de sosem beszéltük még mélységeiben át: a lombon keresztüli tápanyagpótlást.
A gyerekdal azt mondja, hogy „tavaszi szél vizet áraszt”, de mi csak homokverést és porfelhőt kapunk helyette. Továbbra is aszály van, és bár ne lenne igazam, de már a csapból is ez folyik…
Sokan még mindig nem tudják, hogy is működik a növények gyökérzónája és ezért téves következtetéseket vonhatnak le termék, módszerek működéséről.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a különböző pH-jú készítmények mennyire tesznek jót a talajnak.
Szeleburdin indul az idei tavasz: egyszer bíztat, hogy fogjunk hozzá a kertészkedéshez, másszor visszalök inkább a meleg szobába.
Március elején kegyes volt hozzánk az időjárás. A múlt heti csapadék, megteremtette az ideális feltételeket a gyepápolás megkezdéséhez.
Csodás tavaszi napsütésben telik a vasárnap, amikor ezeket a sorokat írom. Ennél jobb időt el sem lehet képzelni a kertészkedéshez!
Noha a múlt heti zimankó egy kicsit arrébb tolta a kerti szezon kezdetét, semmi sincs elkésve! Ha előrelátó voltál, és mostanáig vártad, hogy a webáruház virtuális polcaira felkerüljön a talajoltáshoz szükséges Esstence Origo, jó hírem van.
Noha a mondás úgy tartja, hogy „a kutya nem eszi meg a telet”, idén nem volt olyan nagy hideg, ami jelentősen megtizedelte volna a kártevőket.
Sokan esküsznek rá, mások óva intenek tőle – de mi az igazság a fahamu használatáról a kertben? A tavaszi kertészkedés előtt tisztázzuk a legfontosabb tényeket, hogy biztosan ne árts többet, mint amennyit használsz!
Még január elején voltam egy rendezvényen, hiszen illik meghallgatni a másik oldalt is, nem szabad szemellenzővel járni.
A tél a tervezés és felkészülés időszaka az előrelátók számára – ezért arra invitállak ma, hogy gondolkodjunk együtt, mit tanulhatunk a klímaváltozás kihívásaiból! Megszokhattad már, hogy ilyenkor hozok néhány bővebb témát, egy kis tudományt, megosztva mások meglátásait is veled. Szerintem érdemes szembenézni a valósággal és időben felkészülni arra, ami ránk vár.