Miután a fél ország kivágta a hanyatló smaragd tujákat a kertjéből, szinte mindenki lelkesen fordult a leylandi ciprus, a babérmeggy és a korallberkenye felé, hiszen ezekről azt tartották, hogy nincsenek kártevőik, betegségeik.
De az idő megcáfolta ezt a tévhitet, mert ugyanúgy megjelentek a pusztuló hajtások, a foltosodások, az ágelhalás ezeken a növényeken is. De még a rovar kártevők is.
Lelövöm a poént: nem a növény fajtájával van a baj, hanem a talaj állapotával.
Anno a smaragd tujákról is azt tartották, hogy elpusztíthatatlan, de ahogy változott a kertápolás módszertana egyre több gond lett velük.
Sokszor volt róla szó, hogy a tömörödött, levegőtlen, ásványi anyagokban és élő mikroflórában szegény talajban EGYETLEN növény sem tud ellenálló maradni, nem tud egészségesen fejlődni.
Szóval a növénykatalógus bújása helyett tessék tudomásul venni, hogy az örökzöldeket IS kell kondicionálni. Ne halogasd tovább, mert a nyári forróság, és a légszárazság komoly próbatétel lesz számukra.
Vegyük sorra, amit az örökzöldekre leselkedő veszélyekről tudnod kell!
🟢 A gombabetegségek nem „érkeznek” – már itt vannak
Sokan úgy képzelik, hogy a gombabetegségek valahonnan kívülről „érkeznek” a kertbe. Pedig a legtöbb kórokozó már jelen van:
- a levegőben,
- a talajban,
- az elhalt leveleken,
- sőt, a növényen belül is, lappangó állapotban.
Csak azt várják, hogy a növény legyengüljön, és azonnal aktivizálódnak, színre lépnek.
🌬️ Hogyan terjednek a gombák?
💨 Széllel:
A mikroszkopikus spórák messzire eljutnak egy fertőzött levélről vagy ágról, különösen szeles, nedves időben.
🌧️ Esőcseppekkel:
Az eső szétfröcsköli a spórákat a levelek között – egy tavaszi zápor alatt akár több száz új fertőzési pont is kialakulhat.
🛒 Faiskolai növényekkel:
Sok örökzöld már tünetmentesen hordozza a fertőzést. Kiültetés után, stresszhatásra (pl. átültetés, vízhiány, gyökérvesztés), a gomba aktiválódik, te pedig értetlenül állsz a fejlemények előtt.
🌱 Miért éppen tavasszal kezdődik a baj?
Májusban (a tavaszi megújulásban…) a legérzékenyebbek az örökzöldek:
- a friss, zsenge hajtások fogékonyabbak a fertőzésekre, mert még nincs kellően erős bőrszövetük, ami meggátolja a behatolást,
- a tavaszi esők páradús környezetet teremtenek, ami a gombaspórák számára ideális,
- a téli vízhiány és tápanyaghiány miatt a növények gyengébb kondícióban vannak.
🔥 Hogyan készülj fel a száraz nyári periódusra?
A leylandi ciprusrák (Seiridium cardinale) jó példa arra, hogyan támad egy kórokozó, amikor úgy tűnik, hogy minden rendben van.
Ez a gomba nem a fiatal, friss telepítésű példányokat támadja meg először, hanem a megerősödött, évek óta nevelt növényeket. A fertőzés késő tavasszal indul, és a nyári szárazság idején teljesedik ki, ha a növény gyengül:
- a metszés,
- a tápanyaghiány, és
- a vízhiány – mind „kitárt kapu” a fertőzésnek.
Amikor például sövényt vágsz, a növény tápanyagot veszít a levágott részekkel, amit pótolni kell.
Ha nem történik meg a raktárak feltöltése (pl. huminsavval, mikrobiológiai tápanyagokkal), a növény lassan kimerül – a gomba pedig csak erre vár.
Ne feledd: a növényeidnek nincs telefonja, hogy rád csörögjenek:📞🌲 „Helló, kifogytam a magnéziumból meg egy kis huminsav is jól jönne, dobjál már utánpótlást, mert jön a nyár, és nem vagyok a topon!”
A baj akkor válik láthatóvá, amikor sárgul, barnul, majd rozsdavörösen pusztul a hajtás.A cél az, hogy ezt soha ne lásd a kertedben, DE MÉG A SZOMSZÉDÉBAN SEM– mert a legtöbb kórokozó nem jön – már ott van, és a gyenge pillanatra vár.
Amikor a növényeid szépek, zöldek, dúsak és úgy tűnik minden rendben, könnyen előfordul, hogy a feladatok tengerében kimarad a tápanyag-utánpótlás, vagy az immunerősítő permetezés.
„Jól néz ki, biztos nincs gond”- gondolhatod… de lehet, hogy ez csak a látszat és a baj lesben áll és csak erre a hibára vár.Ezért jobb, ha védelmet építesz, mintha a betegséget kezeled.
Egészséges örökzöldeket kíván:
Orsi és a Kertfüvesítés csapat
