Semmi. Az ég egy adta világon semmi. De a mai spenótos történetemnek bizony elég nagy, szóval olvass tovább!
Ez is úgy kezdődött, mint a legtöbbször: csörgött a telefon, az érdeklődő pedig sárgulással kapcsolatban kért segítséget. A kérdés egy a tucatból, de amikor kifejtette a problémát egy kicsit jobban, hogy itt nem a gyepről, hanem a spenótról van szó, letettem a kezemben lévő dobozt, mert ez szokatlan a kertfüvesítés témakörében.
Érdekelt a története, meghallgattam.
Na de mi is történt ezzel a spenóttal?
A kertészkedő elmesélte, hogy hosszú éveken át csak és kizárólag szerves trágya pellettel tápanyagozta a talajt, és annak rendje módja szerint csodaszép, egészséges spenót levelekkel szolgálta ki a kereskedőket.
Viszont a pandémia időszakában komoly gond volt a külföldi szállításokkal, és meg is ugrott jelentősen a szerves trágyák ára, ezért a kényszer nagy úr alapon elkezdett műtrágyát használni a gazdaságában.
A pénztárcabarát megoldás viszont kezd a visszájára fordulni, ugyanis a spenóttermeléssel évek óta egyre komolyabban kell küzdeni. Korábban nem igazán kellett sárgulással vagy gombabetegségekkel foglalkozni, csak elszórta a magot, locsolt, és nőtt a tápláló zöld levélzöldség. Most viszont egyre gyakrabban kell mindenféle növényvédelmet bevetni, olykor már komoly vegyszereket is, hogy megmaradjon az állomány. Ha nem így tenne, mindent vinne a spenótperonoszpóra, de a sárgulás még ettől sincs megoldva.
Rutinos hírlevél olvasóként bizonyára neked is az ugrik be elsőként, hogy a műtrágyahasználatnak köze van a spenótlevelek sárgulásához…
A telefonos kérdező is erre a konklúzióra jutott, miután napok óta olvassa a blogcikkeim, sőt a 10 éve kiadott Kertfüvesítés munkakönyvemet is átolvasta, hátha megleli a magyarázatot az évek óta egyre súlyosbodó problémájára.
Nem látod, mégis mindenre hatással van!
Egyetértettünk, hogy bizonyosan van összefüggés, méghozzá azért mert a talajban található mikroorganizmusok a műtrágya és vegyszerhasználat mellett kimutatható sebességgel pusztulnak.
Ezek a folyamatok lassan, de módszeresen okozzák a változást a talajban. Ahogyan az emberi és állati egészség terén ma már jól tudjuk, hogy a bélflóra KULCSFONTOSSÁGÚ ÉS ELSŐ SZÁMÚ KIEMELT FONTOSSÁGGAL BÍR (a mai orvostudomány álláspontja szerint is), úgy a talaj mikrobiomjának egészsége is alapvetően meghatározza a növénykultúrák állapotát.
Ha van még egy kis időd, és kedved a témával foglalkozni, ajánlok egy nézni és hallgatni valót az augusztusi szabadságok idejére.
Ennek a videónak 2 hónap alatt 96.000 megtekintése lett, ami beszédes abból a szempontból, hogy fontos és értékes gondolatokat tartalmaz (nem a spenótról, hanem rólad).
Mester Károlynak számtalan videója van, amitől tátva marad a szám, mert olyan hatalmas tudású ember, akit egészen biztosan a Jó Isten küldött, hogy szertefoszlassa az agyunkra, gondolkodásunkra rátelepedett ködöt. Rávilágít arra, hogy mi történik körülöttünk igazából.
Kattints ide és nézd meg a videóját, amiben az élelmiszereink hatásáról beszél!
Ha jót akarsz magadnak, akkor – ahogy apám mondaná – fordítsd meg a lovakat, hogy a szekér zötykölődés nélkül, a jó úton tudjon gurulni. Sokkal könnyebb úgy előre haladni, ha a kátyúkat kikerüljük és nem azzal töltjük az életünk nagy részét, hogy a gödörből igyekszünk kimászni.
Jó pihenést, egészséges kertet és egészséges bélflórát kíván:
Molnár Gábor Éva,kertészmérnök
