A fű növekedése és a fűmagvetés praktikái, avagy mennyi idő alatt nő ki a fű?

A hobbikertészeknek többségének első ránézésre csábítóan egyszerűnek, gyorsnak és sikert ígérőnek tűnik a fűmag vetése. A gyakorlatban, sok esetben mégis azt tapasztaljuk, hogy a lelkes gyepesítők által elvégzett fűmagvetés nem vezet el a kívánt eredményhez. Az elszórt fűmagvak nem kelnek ki, vagy kikelnek, de csupán foltokban. A nem kellő körültekintéssel és szakszerűséggel elvégzett fűmagvetés után gyakran az is előfordul, hogy a fű nem nő a kívánt ütemben.

A gyepesítésnek fűmagvetéssel megvalósított módszere nagy odafigyelést igénylő komplex feladat. Nemcsak arról van szó, hogy az adott talajtípushoz, az éghajlathoz a várható évi csapadékmennyiséghez jól kell tudnunk kiválasztani a tökéletes fajtát. A szép pázsit a fűmagvetés után tervszerűen végrehajtott rendszeres gondozást is igényel. Miért nem növekszik a kellő ütemben és mértékben a gyep?  A legtöbben már az elején elrontják!

Ezektől függ a fűmag csírázása!

Fűmagokból a hazai kertészetek szinte mindegyikében rendkívül széles választék áll rendelkezésre (én ezeket  a fajtákat használom). Ezek garantáltan jó minőségűek, mert a polcra kerülés előtt nemcsak a fajtaazonosságot vizsgálják be, de a csírázó képességet, a fűmag nedvesség tartalmát és még számos más jellemzőjét.

Akkor mégis hogyan fordulhat elő az, hogy a fűmagvetés után csírázásnak sem indulnak a magok a kertben? A növekedés biztosan nem fog megindulni, ha az elvetés előtt a fűmagot nem megfelelően tárolták. A fűmag főleg nyirkos, dohos helyiségekben veszíti el leghamarabb a csírázó képességét. Ám amennyiben a fűmagot hűvös és száraz helyen tárolták, kettő éven keresztül megőrzi azt a csírázó képességét, ami a dobozon fel van tüntetve (utána is kikel a fűmag még egy évig, csak némi veszteséggel).

A fűmag elvetésére az évnek azok az időszakai a legideálisabbak, amikor egyrészt még nincs túl nagy hőség, másrészt a vetés után hosszan tartó szárasságtól sem kell tartani, amennyiben a természetes csapadékra van bízva a kikelés.

A növekedéshez ideális hőmérséklet

A fűmag csírázásának megindulásához minimálisan a talajhőmérsékletnek 10-12 Celsius fokra van szükség, ám az egészséges növekedés számára a 15-20 Celsius fok a legideálisabb. A magok csírázóképességét az ideális hőmérséklet és a kívánt vízmennyiség mellett persze az oxigén és a fény is befolyásolja, valamint az energia, amit a mag magában hordoz.  
A fűmagvetésre a tavaszi és a kora őszi napok a legideálisabbak (április 10 - május 10 és szeptember 1- október 15), mert ekkor  nincs túl meleg, és több az esély a csapadékra is. A profi kertészek azt javasolják, hogy a fűmagvetés után nem feltétlen szükséges az öntözés, ha a mag védve van a talajtakarásban vagy a hidrovetés védelmében. Nem lesz a magoknak semmi baja addig, amíg az egyenletes nedvességeloszlás érdekében megvárjuk az első esőt (ezt a módszert nem ajánlom  mindenkinek).

Amennyiben nincs profi öntözési lehetőségünk, figyeljük az időjárás előrejelzéseket, így jó időpontban tudjuk elvetni a fűmagokat és nagy esélye van a munkánk eredményének.

A megfelelő ültetési mélység nagyban meghatározza a növekedést!

Az amatőr kertészek egy része elköveti azt a hibát, hogy vagy túl mélyre vagy a talajfelszínre veti el a fűmagokat. Ha 4-5 mm mélységnél mélyebbre húzzuk be a magokat, nagy valószínűség szerint hiába várjuk az egyenletes kelést, vontatott lesz a fűmagkeverék csírázása. Ha pedig védelem nélkül hever a fűmag a talajfelszínen, elmoshatja az eső, elviheti a szél, széthordhatják a madarak.

Nem árt észben tartanunk azt sem, hogy a fű optimális növekedéséhez a szakemberek szerint legalább 25-30 centiméter vastagságú termőrétegre van szükség. Csak ez a termőréteg-vastagság képes arra, hogy megfelelő mértékben elraktározza a vizet és a tápanyagokat. Minél vékonyabb a termőréteg annál gyorsabban szárad ki.

De talajjavítók használatával sokban tudunk a helyzeten változtatni. Továbbá amennyiben az altalaj homokos, nem fogja tudni jól megtartani sem a vizet, sem a tápanyagot, ugyanis a homokos talajnak a fizikai tulajdonsága erre nem teszi képesé. Ezért a homokos talajon lévő fűmagvetés nagyobb gondoskodásra szorul, mint a kötött talajféleségek esetében.

A gyep növekedésének első fázisában, az első sziklevelek kibújása után ne ijedjünk meg, ha nem egységes és egyenletes a kelés, mert mindig a vezérfű lesz a leggyorsabban kibúvó mag (angol perje), és a többi magkeverék fűalkotója csak több napra, utána fog bölcsőjéből kikukucskálni. Ellenben ha a növekedés első 12 napja után azt tapasztaljuk, hogy még mindig vannak foltban üres területek, mindenképpen pótolnunk kell a fűmagot!

Rendszeres öntözés nélkül nem megy!

Nem árt észben tartani, hogy a fű tavasszal és ősszel van növekedési fázisban, míg a nyári és téli hónapokban inkább pihen. A növekedés fázisában természetszerűleg nagyobb víz és tápanyag mennyiséggel kell segítenünk a fű növekedését, míg a pihenő fázisban a sejtfalak megvastagodását elősegítő káliumdús gyeptrágyák az ideális tápanyagpótlást szolgáló forrása a növénynek.

A kertészek szerint és jómagam is azt vallom, hogy az egyszer megöntözött fűmagot folyamatosan öntözni kell, mert a csírázásnak induló fűmag kellő nedvesség-utánpótlás híján igen hamar kiszárad. Ennek gyakorisága időjárás függő, napos - szeles időben akár 1,5-2 óránkénti ismétlést is jelenthet.

Borús időben akár napi kettő öntözés is bőven elegendő a kelesztési periódusban. Amennyiben a fentieket megfontolva járunk el, a sziklevelek kibújását már jó eséllyel 6-7 nap után megláthatjuk. Ne feledjük: nem minden fűmagtípusnál egyforma a csírázási idő! Legyünk türelmesek és gondoskodók ezekben a napokban.  

Árnyékos helyre vette fűmag lassabban felmelegedő talaj miatt képes elfeküdni, ezért pánikra semmi okunk ne legyen, hanem gondoskodjunk folyamatosan a vetett magról. Az árnyékos helyre olyan fűmagot vessünk, amely a növekedése során kevesebb fénnyel is beéri, mert különben az a gyepterület gyorsan kikopok, kiritkul.

Az öntözés intenzitása a beállt fűállománynál gyep korától és minőségétől függően lehet akár napi rendszerességű nyáron, míg tavasszal és ősszel lecsökkenhet heti egy alaklomra. Az árnyékos területek öntözése teljesen más igényt támaszt a vízpótlás szempontjából. Nagyon ellehet rontani ezzel az ápolási feladattal a gyepállomány élettartamát (mohásodás).

Mégis milyen gyakran öntözzünk?

A profi kertészek szerint a fűmagelvetés utáni időszakban érdemes naponta akár többször is meglocsolnunk a füvet, viszont az ezt követő periódusban már elég csak naponta. Közismerten elterjedt téves nézet, hogy napközben a nyári nagy melegben – különösképpen a tűző napsütésben – nem szabad öntözni a füvet, mert kiég a gyep.

A valóság az, hogy ha kedvünk szottyan párásítani a kertet, mert a gyerekek szívesen játszanak kint a nagy melegben nyáron, akkor azt büntetlenül megtehetjük, mert a párásító öntözés nem árt a gyepnek. Ellenben estefelé ez már nemkívánatos, mert nem tud a víz kellőképpen elpárologni és besötétedésre felszáradni. A nedves környezet pedig a gombabetegség melegágya.

Az új fűmagvetés esetében nyári periódusra nem kellően zárt állományban, nagy melegben (kánikulában) nappal öntözhetjük pár percig a gyepet, hogy a felforrósodó talajt hűtsük a párolgással. A merőlegesen beletűző napsugaraktól a gyökérrendszert úgy tudjuk védeni, ha magasabbra hagyjuk a fűállományt, hogy árnyékoljon magának és nappal hűtünk párásítással.

A fű kelés buktatói

A fűmag kelésének egyenletes növekedésének leggyakoribb akadályát az elnagyolt, illetve szakszerűtlen kerttervezés és ápolás jelenti. A talaj minősége - egyenetlensége, a víz elvezetésének átgondolatlansága, az ebből adódó gyors eróziós hatások nagyban kihathatnak a fű növekedésére és  akésőbbi életére. A fű növekedését akadályozhatják továbbá az olyan fertőzött, szennyezett, gyommagvakkal teli, tápanyagszegény, esetleg valamilyen építési törmelékkel, cementtel szennyezett talajviszonyok is, amelyek szélsőséges esetben oda vezethetnek, hogy a fűmagvak akár csírázásnak sem indulnak.

Éppen ezért, ha bizonytalan vagy, hogy mire is van szükséged a fűmagvetésednek pontosan, hívj fel és segítek! Ráadásul a telefonos konzultáció árát 100%-ban beszámítom, ha a webáruházunkból rendelsz, így biztosan nem költesz feleslegesen olyasmire, ami nem kell a kertednek!

 

Egészséges, problémamentes fűmagkelést kíván:

Molnár Gábor Éva, a füvesasszony

Ez a weboldal sütiket használ
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Kertfenntartás és kertfüvesítés
Így füvesíts
Bizonytalan vagy a kertben?
Gyere el Workshopjainkra és tanuld meg Évától, a füvesasszonytól hogyan lehet a Te kerted is irigylésre méltóan szép!
Azt, hogy mitől lesz a gyep egy dús smaragdzöld szőnyeg, az örökzöldek pedig kicsattanóan egészségesek!
További részletek
Mit kezdj a vakonddal