,de mivel hetente kapok hasonló üzeneteket, úgy gondoltam nem csak a kérdezőnek válaszolom meg, hanem az olvasóimnak is.
„Gyepápolással kapcsolatban érdeklődöm, hogy milyen szereket javasol a fű javítására?
Éveken keresztül nagyon szép zöld volt a gyepünk, kb. 2 éve kezdett foltokban sárgulni, ill. a foltokban nagyon lassan is nő. Mindig Scotts Everris műtrágyát használtunk (starter, maintenance, prewinter, stb.), rendszeresen szellőztetjük, lazítjuk, de egy ideje már nem javul úgy a fű, mint régen, talán szerves gyeptrágyát kellene használni?
Sajnos eddig jelentős változást egy kertész javaslatára sem sikerült előidéznünk. Szeretném kérdezni, hogy milyen szereket javasol, amelyekkel kora tavasszal hatékonyan lehetne kezelni a gyepet az esetleges kártevők ellen a megfelelő mennyiségű tápanyag ellátás biztosításával.”
Miért nem működik az eddig bevált módszer? Mi romlott el?
Sokan keresik ezekre a kérdésekre a válaszokat, és megértem a tanácstalanságot, hiszen annyira sok, egymásnak szögesen ellentmondó ajánlás kering internetszerte…
Lehet, hogy nem is tudod, hogy a műtrágya amellett, hogy kiváló tápanyagforrás a növények számára, sok negatívummal is együtt jár. Ezek közül a legfontosabb, hogy nem tud teljes mértékben beépülni a tápanyagforgalomba.
Hiába tűnik ideálisnak az összetétele, tudnod kell hogyan hasznosulnak a különböző nyomelemek a talajban:
- a nitrogén a legkönnyebben mozgó elem a földben, ezért gyorsan elfogy. Felhasználják a növények és csodálatosan zöld lesz tőle minden és úgy nőnek, mintha húznák őket. Aztán elfogy ez a könnyen felvehető nitrogénforrás, megállni a látszik a fejlődés és sárgulni kezdenek a növények amire reagálva a gondos kertész azonnal nyúl a következő adag után.
- közben pedig a lassabban oldódó foszfor és kálium ott csücsül, és egyre csak halmozódik, mert csak egy kis részét használja el a növény, hiszen van helyette könnyen felvehető nitrogén, amivel könnyebb a dolga.
Ha ez a folyamat szép módszeresen, éveken át zajlik, akkor a végére ott lesz egy halom nehezen felvehető tápanyag a növény körül, ami nem hasznosul miközben az élő szervezet sínylődik.
Anno én úgy tanultam, hogy a foszfor és a kálium a talajban a 0,5-1,5 cm-es rétegben mozog. (Még mielőtt kapnék néhány levelet, előrebocsátom, hogy nem kívánom a talajtan könyvet bemásolni ide). Amit nem használ el a növényzet az pedig szépen ott marad. Éppen ezért érdemes kioldani, felhasználni ahelyett, hogy újabb adagot öntünk rá, és előidézzük azt az állapotot, hogy a talaj szinte csak műtrágyából áll, a növények pedig tönkre mennek az éhezés miatt.
| A feltett kérdésre válaszolva az a helyzet, hogy a talajba „életet kell rakni” és majd a mikroorganizmusok fokozatosan feltárják, lebontják ezeket a depókat és helyreáll a rend. |
A szerves anyag az egyik legjobb eszköz ehhez. A folyamat szabályozása érdekében javaslom a talajjavítók használatát is gyepszellőztetéskor. A gyorsításhoz pedig a legjobb eszköz az Esstence gilisztahumusz, ami úgy segíti a regenerációt, hogy mindig „rak a talajba” sok-sok jó baktériumot és gombát.
Ha ezeket a mikroszkopikus méretű segítőinket huminsavval táplálod, segíted a munkájukat és a szaporodásukat, így pedig gyorsabban tudják „felfalni” és a növények számára felvehető formára alakítani a talajban ragadt foszfort és káliumot. A Humin Garden nem csak a növényt, hanem a talajéletet is táplálja!
Azt nem állítom, hogy egyetlen kezeléstől megváltozik a világ és a talaj is vele.
Ahogy az életmódváltás kapcsán is szokták mondani: azok a fránya zsírpárnák nem egyelten nap alatt jöttek fel, így a ledolgozásuk is annyi ideig tart, mint a felhalmozás. (Kivéve persze ha valaki drasztikus dolgokra vállalkozik, de az meg jojóeffektusba szokott torkolni…)
Szóval, ha elhatároztad, hogy véget vetsz a műtrágya depók gyarapításának, akkor gyere velem az úton, együtt képesek leszünk a változtatásra.
Nem állítom, hogy nem lesz elakadásod. De abban biztos vagyok, ha szorgalmasan elvégzed a kezeléseket, megismétled amikor szükséges, és akár 2-3 szezont is kitartasz a módszer mellett, garantálom, hogy siker koronázza az erőfeszítéseidet!
| És majd Te is olyanokat mondasz, mint Felföldi Gergő: „arra figyeltem fel, hogy az idei tél már másképp telt. Látszik a két évnyi törődés”. |
A növény számára teljesen mindegy, hogy a tápelemeket milyen trágyából kapja. A lényeg, hogy a növény számára elérhető helyen és felvehető formában legyen jelen.
Ha nem akarsz tovább hadakozni az idővel és a természeti törvényekkel, hívd segítségül a talajéletet, ami helyetted is gondoskodik arról, hogy a kerted számára szükséges tápanyagok akkor és ott legyenek elérhetőek, amikor a legnagyobb szükség van rájuk!
A kártevő probléma orvoslását itt tudod elolvasni. Kattints ide!
Egészséges, műtrágya depóktól mentes kertet kíván
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
Minap az alábbi levél pottyant a virtuális levelesládámba...
