HOGYAN KERÜLHETED EL A SZARVASHIBÁKAT A TUJÁK ÉS ÖRÖKZÖLDEK ÖNTÖZÉSÉNÉL?

Ekkor érkeznek legtöbbször hozzám a hobbi kertészek tanácsért, hogy vajon mi baja lehet kedvenc tujáiknak?

Az a tapasztalatom, hogy nagyon gyakran éppen az a probléma, hogy egész egyszerűen elkényeztetik a növényeiket az állandó csepegtetőrendszer üzemben tartásával. Mert normál esetben mélyre hatoló gyökérzetet nevelne, ha hagynánk, hogy tegye a dolgát a növény.

 A kevesebb alkalom több! De hogyan értem ezt? 

Tisztázni szeretném először is, hogy a beállt több éves örökzöld állományt nem kell tavasszal meg ősszel öntözni állandóan, elég nyáron a vízpótlásról gondoskodni! Nagyon veszélyes a folyamatos kismennyiségű öntözés, ami sajnos sok kertészre jellemző, akár öntözőrendszerrel, akár slaggal történő öntözésről beszélünk.

Óriási hiba, ha minden nap 30-50 percig öntözöd az örökzöldjeidet, ezzel maradandó kárt okozol a növény gyökérfejlődésében.

Ilyenkor ugyan a tuja lombja szépen fejlődik, de a gyökérzete éppen ellenkezőképpen reagál a vízre, nem fejlődik rendesen, mert fennmarad a felszín közelben. Egy nagyobb viharban ez életveszélyes is lehet a növényre nézve, hiszen ha nincs elég erős és mély gyökérzete, kicsavarhatja a vihar.

A másik gyakori tünet az, hogy nagy gyökérzet nélküli növény nem jut elegendő tápanyaghoz (nincs elegendő hajszálgyökér mennyiség kinevelkedve), ezért romlik a növény nedvkeringése (amiből táplálkozik), és előbb-utóbb csúnyán megbetegszik!

Sokkal nehezebb egy már beteg tuját meggyógyítani, mint megelőzni a bajt! Ahhoz, hogy az örökzöldek pusztulását elkerüld, nagyon tudatos öntözésre is szükség van a kertészkedő szezonban. Mert a baj a leggyengébb láncszem szakadásával kezdődik minden esetben.

A jó hírem az, hogy valószínűleg jóval ritkábban kell az öntözéssel foglalkoznod, mint hinnéd. A tuját nem kell naponta megöntözni, elég hetente egyszer, de akkor alaposan és bőségesen! Talán meglepően hangzik, de egy 1,5-2 méteres növénynek úgy 50 liter vízre van szüksége ahhoz, hogy a teljes gyökérzete átitatódjon. Ha ez megtörtént, akkor az örökzöld a számára ideális, beiszapolt környezetben megfelelő mennyiségű oldott tápanyaghoz jut.

 Kezdő vagy még a tujaöntözésben? Teszteld le magad! 

Ha biztos akarsz lenni benne, hogy az öntözés megfelelő mennyiségű volt, és nem csak a felszínt locsoltad meg, akkor egy hegyes pálcával könnyedén leellenőrizheted magad. Egy 40-50 cm hosszú botot szúrj bele a földbe(ha   kellően nedves a talaj, akkor  sikerülni fog) és nézd meg, hogy nedves-e amikor kihúzod.
Ha igen, akkor jól locsoltad meg a növényt és alaposan beiszapoltad a gyökérrendszerét. Ez után már csak szinten kell tartani a talaj nedvességét csepegtetéssel úgy, hogy hagyjuk a talajt felszáradni és hetente –kéthetenete visszapótoljuk a vizet egy nagyobb mennyiség kijuttatásával.

Ezzel nem szabad spórolni, mert egy forró nyári napon a csepegtető öntözést akár egész napon keresztül működtetni kell, hogy a célunkat elérjük.

A tápanyagról se feledkezz meg!

Tujaültetés után ne kövessük el azt a hibát, hogy csak az öntözésre figyelünk oda! Adjunk megfelelő tápanyagot is az örökzöldnek, amellyel serkenteni tudjuk a gyökérnevelés folyamatát és egyben a magnéziumpótlásról is gondoskodunk. Ha minden földi jót biztosítani akarunk egy rossz talajra ültetett növényállománynak, akkor komplett tápanyagozásban gondolkodjunk.

Itt nézd meg, hogy mire gondoltam.

Ha pedig igazán el akarjuk kényeztetni - de már a jó értelemben - a tujánkat, örökzöldjeinket, akkor mulcsozd le a talaját legalább 5cm vastagon (imádja minden növény a fenyőkérget), mert nedvesen tartsa a talajt és egy kicsit savanyú pH felé tolja a föld kémhatását. Ezt a kavicsozás nem tudja biztosítani  az örökzöldnek.

Figyeld meg, a növény meghálálja majd, ha párás környezetet biztosítasz számára egész évben, mert nálunk a Kárpát-medencében nagyon nagy többnyire a légszárazság nyáron. Egy öntözött kert esetében ez a hiányt könnyen pótolhatjuk, mert  a gyep  közelében vannak legtöbbször az örökzöldjeink.

Helyes nyári öntözést kívánok
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony