Dísznövények

A GYEP ÉS A TUJA

MGÉ
2016.03.01 13:16
A GYEP ÉS A TUJA

A Gyep és a tuja – hogyan lehet harmonikus a társnövényi kapcsolat? Minden növény mellé megfelelő társnövény illik, hogy jó szomszédságban legyenek.

Ilyen jó szomszéd a fűnek a tuja. A közkedvelt örökzöld tuját leginkább térhatárolóként, illetve kerítés mellé ültetett dísznövényként láthatjuk a kertekben. Legalábbis a szándék ez, viszont a tuja nem feltétlenül ért velünk egyet: a kezdetben olyannyira vágyott gyorsan növő tuja egyszer csak kezelhetetlen óriássá növekszik, mert nem szabályoztuk le még időben az életterét és funkcióját.

A legelső nehézséget a keskeny kertcsíkok okozzák.
Ameddig a tuja még aranyos kis méteres, másfél méteres növényke, addig nincs hosszan tartó árnyékvetődése a gyepre. Kifejlett korában azonban lesz, és a sokáig árnyékban levő fű különböző gondozást igényel, mint az egész nap napsütést élvező gyep.

Ezért a tuja ültetésekor már tervezzünk előre, és kezeljük a „majd árnyékos lesz” részeket külön öntözési zónaként. Az árnyékos gyeprészt könnyű túlöntözni, és a sok víz elmohásítja a füvet.

Második gond: a formázatlan tuja. 
Idővel a tujának szép szoknyája nő, és a gyep rovására teret követel magának – ha hagyjuk neki.

A közhiedelemmel ellentétben a tuját szabad és lehet is formázni, sőt: egyenesen szükséges.

De ne akkor regulázzuk meg a térfoglaló tuját, amikor már óriásira nőtt, és csupasz ágakat kell csonkolnunk, hogy visszaszorítsuk.

Előzzük meg a problémát: már 2 méteres korában évente egyszer csipogassuk meg az alsó szoknyáthogy a tuja mindig új hajtást nevelve a kert díszévé nőhesse ki magát, és ne a gyep rovására terebélyesedjen.

Harmadik probléma: a kert zártsága.
Gondolná, hogy a kertnek óriási szüksége van a szellőzésre? A szomszédok kíváncsi pillantásaitól való takaródzás érthető igény, a magasra növesztett örökzöld tuják valóban hűs árnyékot adnak és védenek a bekukucskálástól, de mindeközben levegőtlenné teszik a kertet a legnagyobb kánikulában.

Most 2014. nyarán nagyon sok eső esett, és az ilyen zárt kertekben a nedves és meleg levegő bent rekedt. Ezekben a kertekben lebetegedett a fű, megtámadta a gyepet a gomba.

Viszont ahol a kert nem volt növényekkel „lezárva” és a nedves légtömeg kiszellőzhetett, ott sehol nem találkoztam gombás gyeppel.

Nagyon fontos, hogy a kert tervezésekor figyeljünk arra is, hogy hagyunk „szellőzőket”, azaz réseket a növénypajzson.

Negyedik probléma: a tetejezés.

Ez csak részben kapcsolódik a gyephez, de fontos kertesztétikai kérdés, hogy hogyan fest az ápolt gyep mellett az ápolatlan tujasor.

Gyakori, hogy nem ugyanúgy növekednek a sorba ültetett tujaállomány tagjai és akár méteres különbség is kialakul az egyedek között. Ez elég bizarr látvány.

Megoldás az, hogy időben kell letetejezni az állományt, hogy a lemaradók utolérjék a többséget, és a nagyok pedig ne vegyék át teljesen a kert fölött a hatalmat. Az egész tujasor akkor válik díszévé a kertnek a csodálatos pázsit mellett, ha ápoltan, és harmonikusan összekapcsolódnak.

Molnár Gábor Éva, a füvesasszony