Magyarország talajainak jelentős részét, mintegy bő 50%-át meszes talajok alkotják? Könnyen lehet, hogy a tiéd is ebbe a felébe tartozik.
Nagyon ritka, hogy az ember talajvizsgálatra szánja el magát, hiszen költséges és utánajárást igénylő dolog… legalábbis sokan úgy vélik. Pedig léteznek olyan házi vizsgálati módszerek, amelyekkel magad is meg tudod állapítani a legalapvetőbb tulajdonságokat. Ilyen például a kémhatása.
Ehhez nem kell mást tenned, mint a felső 15-20 cm-es talajrétegből vegyél 2 marék földet és tedd őket 1-1 tiszta edénybe.
- Önts az egyikre fél dl 20%-os ecetet (ha habzik, pezseg, akkor meszes a talajmintád. Azaz a pH-ja 7 felett van.)
- Ha az ecet nem okoz reakciót, akkor a második edénykében lévő talajhoz adj két kiskanál szódabikarbonát, majd önts rá desztillált vizet. (Ha ez a keverék habzik, akkor a talaj savanyú, vagyis a pH értéke 7 alatt van.)
Általában a növények a maguk módján elég jól tudnak alkalmazkodni a talaj pH viszonyaihoz. Éppen ezért csak akkor kezdünk vizsgálódni, ha azok hirtelen, minden gondozás ellenére elkezdenek sárgulni (azaz klorotikus tüneteket mutatnak). Elsőként az új hajtások levelei váltanak zöldről sárgára, majd ahogy egyre komolyebbá válik a helyzet, egyre jobban besárgul az egész növény.
Tipikus tünetek ezek a magnóliáknál, vagy a gömbszivarfáknál. Például Szegeden és Újszegeden gyönyörű és hatalmas magnóliák találhatóak pedig kizártnak tartom, hogy bárki is törődne a talaj pH-val évről évre, pedig agyagos a talaj. Ezzel ellentétben egy csomó helyen besárgulnak és szenvednek ezek az ékszer szépségű virágzó növények… Vajon mi lehet a titok?
Ha a vizsgálat során beigazolódik, hogya meszes talaj akadályozza a mikroelemek felszívódást, hogyan változtahatod meg a Ph-át?
2 közismert módszer is van rá:
- közkedvelt megoldás, főleg a hortenziák talajának savanyítására (pláne ha kék virágzatot szeretnél) az alumínium-szulfát. Igen hatékony, de tudd, hogy erősen öli a talajéletet. Ráadásul nagyon könnyű túladagolni, ami a növényeket is károsítja. 0,5 egységnyi pH csökkentéshez kb. 120-240 gramm alumínium-szulfát szükséges 10 négyzetméretenként. (vagyis 1 négyzetméterre kb. 12-24 gramm).
- ezzel szemben én inkább a kén adagolás pártján vagyok (hiszen azt még a növény is hasznosítani tudja). Viszont tudnod kell, hogy a kiszórt kén mennyisége mindig a hőmérséklettől és a talajban élő mikroorganizmusok mennyiségétől függ, hiszen ők alakítják át kénsavvá.
- Könnyű, homokos talaj esetében: Kb. 60-120 g kén szükséges 10 négyzetméterenként a pH 0.5 egységnyi csökkentéséhez.
- Közepes, iszapos talaj esetében: Kb. 120-240 g ként adagolj 10 négyzetméterenként a pH 0.5 egységnyi csökkentéséhez.
- Nehéz, agyagos talaj esetében: Kb. 200-400 g kénre is szükség lehet 10 négyzetméterenként a pH 0.5 egységnyi csökkentéséhez.
Fontos, hogy a ként egyenletesen oszlasd el a talajon, majd dolgozd be a felső talajrétegbe. Ne feledd, hogy a savasítás nem azonnali folyamat, a ként a talajban lévő baktériumoknak le kell bontaniuk, ami időbe telik.
- A saját módszerem, amit ajánlani tudok bárkinek: a FENYŐ TŰLEVÉL használata. Régen, amikor még én is kijártam a kertépítő csapattal terepre, mindig tűlevéllel ültettem a kényesebb, pH-ra érzékeny növényeket. Az ületetőgödörbe savanyú tőzeges talajbekeverést készítettünk (gazdagon került bele tápanyag is) és ahhoz adtam fenyőtűlevelet. A saját tapasztalatom alapján 1-1 marokkal tettem hozzá, mert az nagyon lassan bontódik le és sokáig benne lesz a földben. Majd a kialakított ültető tányérokba is tettünk legalább 5 cm vastagon tűlevelet, vagy fenyőkéreg aprítékot ( akár mindekettőt)
A lebomló fenyőtűlevelek a talajba humin- és fulvosavakat bocsátanak ki. Ezek a savak humuszalkotók, ami a talaj szerves anyagának részét képezi. A humin- és a fulvosavak a szerves anyagok lebomlásából származnak, és hozzájárulnak a talaj pH-jának csökkentéséhez. A lebomló fenyőtűlevelek más szerves savakat is bocsátanak ki, de ezeknek kisebb a befolyása a pH változásra. A titok a hosszútávú hatásban rejlik.
A talaj savasítása (mire a pH értéke jelentősen megváltozik) a fenyőtűlevelekkel egy hosszú folyamat: általában több hónap, vagy akár több évig is eltarthat.
Viszont pont ettől a fenyőkéregtől, vagy a tűlevéllel való vastag takarástól (legalább 6-8 cm) meszes talajokon minden növény SZENZÁCIÓSAN GYÖNYÖRŰEN tud fejlődni.
Sokszor beszéltem már róla, hogy a huminsavak képesek a talaj tápanyag-megkötő és víz-megtartó képességét befolyásolni. Ehhez jön hozzá, hogy a szerves anyagok a lebomlásuk során, ha nem is közvetlenül változtatják meg a kémhatást, de segítenek optimalizálni a talaj kémiai tulajdonságait.
A humuszban gazdag talaj nagy pufferképességgel rendelkezik, így képes ellenállni a pH érték változásának, akkor is, ha savakkal vagy lúgokkal megpróbáljuk drasztikusan megváltoztatni azt.
Ez a tulajdonság rendkívül fontos a növények számára, mivel a talaj pH-értéke nagyban befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét is.
Ezért minden tápanyagszórási szezonban fontos a DCM talajjavítás, a humuszpótlás a Humin Garden termékekkel.
Azok, akik csak a mának kertészkednek, jól megnézhetik mi lesz a kertjükkel néhány éven belül ha nem törődnek a talaj pufferképességével...
Remélem a te kerted már szépen halad a javulás útján, és nem csak itt vagy velünk olvasgatni, hanem tudatosan használod is a fekete-gyémántot:
a Humin Gardent!
Ha a növényeid látszólag minden ok nélkül sárgulni kezdenek: végezd el ezt az egyszerű talajvizsgálatot, majd a túlélést garantáló humuszpótlás után kezd el a talajsavanyítás folyamatát! Már egy huminsav beöntözéssel képes vagy megmenteni a növényed a teljes hanyatlástól.
Egészséges, üde zöld növényeket kíván
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
