Magyarország talajainak jelentős részét, mintegy bő 50%-át meszes talajok alkotják? Könnyen lehet, hogy a tiéd is ebbe a felébe tartozik.
Nagyon ritka, hogy az ember talajvizsgálatra szánja el magát, hiszen költséges és utánajárást igénylő dolog… legalábbis sokan úgy vélik. Pedig léteznek olyan házi vizsgálati módszerek, amelyekkel magad is meg tudod állapítani a legalapvetőbb tulajdonságokat. Ilyen például a kémhatása.
Ehhez nem kell mást tenned, mint a felső 15-20 cm-es talajrétegből vegyél 2 marék földet és tedd őket 1-1 tiszta edénybe.
Általában a növények a maguk módján elég jól tudnak alkalmazkodni a talaj pH viszonyaihoz. Éppen ezért csak akkor kezdünk vizsgálódni, ha azok hirtelen, minden gondozás ellenére elkezdenek sárgulni (azaz klorotikus tüneteket mutatnak). Elsőként az új hajtások levelei váltanak zöldről sárgára, majd ahogy egyre komolyebbá válik a helyzet, egyre jobban besárgul az egész növény.
Tipikus tünetek ezek a magnóliáknál, vagy a gömbszivarfáknál. Például Szegeden és Újszegeden gyönyörű és hatalmas magnóliák találhatóak pedig kizártnak tartom, hogy bárki is törődne a talaj pH-val évről évre, pedig agyagos a talaj. Ezzel ellentétben egy csomó helyen besárgulnak és szenvednek ezek az ékszer szépségű virágzó növények… Vajon mi lehet a titok?
Ha a vizsgálat során beigazolódik, hogya meszes talaj akadályozza a mikroelemek felszívódást, hogyan változtahatod meg a Ph-át?
2 közismert módszer is van rá:
Fontos, hogy a ként egyenletesen oszlasd el a talajon, majd dolgozd be a felső talajrétegbe. Ne feledd, hogy a savasítás nem azonnali folyamat, a ként a talajban lévő baktériumoknak le kell bontaniuk, ami időbe telik.
A lebomló fenyőtűlevelek a talajba humin- és fulvosavakat bocsátanak ki. Ezek a savak humuszalkotók, ami a talaj szerves anyagának részét képezi. A humin- és a fulvosavak a szerves anyagok lebomlásából származnak, és hozzájárulnak a talaj pH-jának csökkentéséhez. A lebomló fenyőtűlevelek más szerves savakat is bocsátanak ki, de ezeknek kisebb a befolyása a pH változásra. A titok a hosszútávú hatásban rejlik.
A talaj savasítása (mire a pH értéke jelentősen megváltozik) a fenyőtűlevelekkel egy hosszú folyamat: általában több hónap, vagy akár több évig is eltarthat.
Viszont pont ettől a fenyőkéregtől, vagy a tűlevéllel való vastag takarástól (legalább 6-8 cm) meszes talajokon minden növény SZENZÁCIÓSAN GYÖNYÖRŰEN tud fejlődni.
Sokszor beszéltem már róla, hogy a huminsavak képesek a talaj tápanyag-megkötő és víz-megtartó képességét befolyásolni. Ehhez jön hozzá, hogy a szerves anyagok a lebomlásuk során, ha nem is közvetlenül változtatják meg a kémhatást, de segítenek optimalizálni a talaj kémiai tulajdonságait.
A humuszban gazdag talaj nagy pufferképességgel rendelkezik, így képes ellenállni a pH érték változásának, akkor is, ha savakkal vagy lúgokkal megpróbáljuk drasztikusan megváltoztatni azt.
Ez a tulajdonság rendkívül fontos a növények számára, mivel a talaj pH-értéke nagyban befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét is.
Ezért minden tápanyagszórási szezonban fontos a DCM talajjavítás, a humuszpótlás a Humin Garden termékekkel.
Azok, akik csak a mának kertészkednek, jól megnézhetik mi lesz a kertjükkel néhány éven belül ha nem törődnek a talaj pufferképességével...
Remélem a te kerted már szépen halad a javulás útján, és nem csak itt vagy velünk olvasgatni, hanem tudatosan használod is a fekete-gyémántot:
Ha a növényeid látszólag minden ok nélkül sárgulni kezdenek: végezd el ezt az egyszerű talajvizsgálatot, majd a túlélést garantáló humuszpótlás után kezd el a talajsavanyítás folyamatát! Már egy huminsav beöntözéssel képes vagy megmenteni a növényed a teljes hanyatlástól.
Egészséges, üde zöld növényeket kíván
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony