Nagy esőzések nem várt eredménye: a gyep gombás fertőzései!

Törvényszerű, hogy néhányan el fogják kapni a betegséget tőle. 

De vajon mi alapján dől el, hogy kik lesznek azok?

Már rá is vágtad, hogy azok, akiknek gyengébb az immunrendszere. 

Itt akár be is fejezhetném a levelem, hiszen megvan a megoldás. 

Persze nem fejezem be, de akartam, hogy lásd, a megoldás a kezedben van! Magadtól is tudod jól miért küzdesz folyamatosan a visszatérő gyepbetegségekkel, ahogyan arra kedves ügyfelem, Bodócs Zsolt is rájött.  

A tudomány sokat foglalkozik az immunitás kérdésével. Az már jól ismert tény, hogy azok, akik elegendő tápanyaghoz, vitaminhoz, antioxidánshoz jutnak jobb kondícióban vannak. Az elmúlt években azonban egy új kutatási irány is megerősödött: a táplálkozástudományé. 

A bevitt tápanyagok feldolgozását a bélflóra, az emberi mikorbiom oldja meg. Kutatások bizonyítják, hogy ennek az érzékeny flórának a működése kulcsfontosságú a betegségekkel szembeni védekezőképesség szempontjából. 

A mikrobiom egy társas vállalkozás: kommenzalista, szimbionita és patogén mikroorganizmusok tapadnak a bélfalhoz, a nyálkahártyáinkhoz, a bőrünkhöz és ezek segítenek a tápanyagokat feldolgozni, a különböző káros vírusokat, baktériumokat elpusztítani. 

Táplálnak, védenek és kihasználnak bennünket, hogy ők is élhessenek. (A téma összetettségéről bővebben GiuliaEnders 2014-ben megjelent Bélügyek című könyvében olvashatsz. A kiadvány remekül magyarázza el milyen összefüggések vannak az emberi egészség és a testünkben élő mikrobiom között)

Nemrégiben Dr. Csicsor János egyik videóinterjúját néztem, amikor megütötte a fülemet egy mondat: NEM IS A BAKTÉRIUM A LEGFONTOSABB A VILÁGUNKBAN, HANEM A TÁPTALAJA. 

Ez pedig egy óriási igazság szerintem is! Az fog megtelepedni a talajban is, ami jól érzi magát benne. Ha az  hópenész gomba, akkor az, ha pedig egy nitrogén megkötő mikroorganizmus, akkor az. 

A sok eső, felhőszakadás, a páradús, meleg levegő ezernyi arcát hívja elő a gombabetegségeknek. 

Évtizedek óta foglalkozok a gyep gyógyításával, de bevallom még nekem is van mit tanulnom, mindig kapok újabb és újabb különleges fotókat, kérdéseket a témában.  

Tapasztalataim szerint a kiváltó okokat viszont egy kaptafára lehet húzni: 

• az új vetés nincs előkészítve, 
• túl sok nitrogént használnak a kertben,műtrágyáznak, 
• folyamatos vegyszeres kezeléseknek teszik ki a területet (gyomirtózás,növényvédelem)
  
• talajok fizikai minősége elporosodott

A minap jött egy szegedi úr vásárolni hozzánk. Így utólag be kellett látnia, hogy a fű vetése nem olyan egyszerű ma már, ahogy az anyósa (aki az aranykoronás szántóföldeken nőtt fel) mondta, hogy csak el kell szórni a magot, kicsit meglocsolni, a többit az anyatermészet megoldja. 

Miért nem működik az, ami még néhány évtizede bevett gyakorlat volt? 

Azért, mert a talajok üresek, nincs bennük tartalék tápanyag a több évtizedes műtrágyázásnak köszönhetően. Már csak olyan mikrobiom van benne, ami ezeket a rendkívül mostoha körülményeket bírja. Ezért vannak előtérben a patogének. 

Attól még, hogy fertőtlenítetted a talajt egyszer valamivel, nem jelenti azt, hogy mindent kiirtottál. Csupán az a kérdés, hogy a megmaradó (és újra betelepülő) élet milyen lesz.

Olyan fajok vannak-e benne, amelyek képesek a talajtömörödést megszüntetni, szimbiózisban élni a növényekkel, lebontják-e majd a szerves tápanyagokat a növények számára, vagy olyanok, amelyek betegségek formájában gyengítik azokat. 

Szerencsére ma már a kutatások nem csak a tápanyagok mennyiségét vizsgálják a talajban, hanem a kölcsönhatásokat is. Hiszen simán mutathat kalcium-hiányos tüneteket egy növény a kalciumban dúskáló talajban is, amire nem a további nyomelempótlás a megoldás. 

Sokkal inkább a hiányzó láncszem pótlása, erősítése: a talaj mikroorganizmusé, ami képes a növény számára átalakítani a kalciumot. 

Ezeket az összefüggéseket vizsgálja többek között a TalajbiomKutató Transzdiszciplináris Kiválósági Központ is, ahol bakteriális, gomba, valamint mikro- és mezofauna közösségek szerkezetét vizsgálják a környezeti változók függvényében talajfizikai és kémiai elemzésekkel.  

Nem mondom, hogy a műtrágya vagy a vegyszeres növényvédelem teljesen ördögtől való, hiszen látványos, gyors eredményeket adnak. De mindig tisztában kell lenned vele, hogy a kémiai beavatkozások súlyos torzulást okoznak az ökoszisztémában. 

Tartósan nem élhetsz velük, muszáj visszatérni az alapokhoz, rendbe hozni a talaj mikrobiomját. Épp úgy, ahogy a saját bélflórádat is támogatod a probiotikumokkal az antibiotikum kezelés után.  

A gyepbetegségekkel szemben vívott szélmalomharcnak egyetlen megoldása van, helyrehozni a talaj és a növények immunitását adó mikorbiomot: szerves trágyázással (pl. DCM Antagon szerves talajjavító sárga foltokra) és a talajéletet támogató Esstence termékcsaláddal, Humin Garden Plus-Sol, Amalgerollal.

Te mire vársz még? 

Gombafertőzés-mentes, szép, zöld gyepet kíván
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony