Az első és talán legbosszantóbb, hogy a még alig lombosodó növényeken máris megjelent a levéltetű. Nálunk a naspolya új hajtása tele volt, mintha kötelező lenne. Általában van bekeverve az 1 literes kis permetezőmbe egy adag Plant Guard Oil, amit csak elő kell kapni, alaposan összerázni és már mehet is a hívatlan vendégek nyakába. A fiatal, gyenge hajtásokon, a konyhakerti növényeken, gyümölcsfákon egyik napról a másikra egész hadsereg tud megtelepedni, ezért résen kell lenni, és azonnal fújni, hogy gátat vess az inváziónak. A fürdő után, másnapra már meg is fulladnak a kártevők!
Kérj egy flakonnal te is!
A levéltetű megállítása nem csak esztétikai kérdés: ez egy víroshordozó faj, ami a szívogatásával olyan betegséget terjeszt, mint a szilva / kajszi himlő vírus, vagy az uborka mozaik vírus. Támadásuk nyomán a levél eltorzul, a bajkeverők pedig a levél fonákján, az összesodródott szélek védelmében élnek. A hangyák ide törnek be és hordják szét a levéltetveket módszeresen.
Érdemes a fák törzsére több helyen (legalább 2-3) ragacsos csíkcsapdát feltenni, ami akadályozza a szorgos kis hangyák feljutását. (Persze csak ha rendszeresen ellenőrzöd, és cseréled).
A másik fontos védekezési módszer, a tavaszi és őszi lemosó permetezés, amivel a kéregrepedésekbe behúzódó mindenféle picike rovart örök álomra szenderíthetsz. Ha pedig kevesebben telelnek át, kisebb lesz a tavaszi invázió is.
A másik hívatlan vendég a lótetű. Magam is likvidáltam egyet a héten a mosogatószeres kiöntéssel. Ahogy jöttem-mentem, a járda mellett megláttam egy homokpuklit. Azonnal mentem is a konyhába, hogy elkészítsem az oldatot és leellenőrizzem a hosszú, 4-5 cm-es púpot. A homokot félre húzva, ott volt alatta a járat, így azonnal ki is öntöttem.
Évek óta nagy hangsúlyt fektetek a megelőzésére, mégis megáll az eszem, hogy mindig jön 1-1 db amelyik megpróbál nálunk tanyát verni.
Április 18-án írt éppen Ács Gábor, hogy valami rágja az 5 éves gyepszőnyege gyökerét. Gyepszellőztetéskor a géppel sikerült is egy nagyobb foltot „kikapálnia” a géppel, ami bizonyította, hogy a gyökeret valaki lelkesen rágja. Neki is a káliszappant és/vagy a bio mosogatószeres kiöntést javasoltam. Mivel épp le volt csupálva a talaj, könnyen kifigyelte az új túrásokat, és 2 szép nagy példányt sikerült is így nyakon csípnie.
A foltozásnak csak ezután állt neki. Ekkor azonban jött a következő sorscsapás: a lószúnyog lárvák kelése, ami éppen egybe esett a fű csírázásával.
Az ő esete is bizonyítja, hogy nagyon könnyű csömörből vödörbe esni a problémákkal. Szerintem már 1-2 szezon alatt lényegesen jobb eredményeket lehet elérni a prevencióval, mint a tűzoltással. Sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb a megelőzés, mint a kártétel helyrehozása.
A Bug Stop helyett ehhez az idei évben a RadiVita spórásított, 2 baktérium törzset tartalmazó (Photorhabdus luminescens, Bacillus thuringiensis) készítményt tudom ajánlani. A Bug Stoppal ellentétben, ez nem ÉLŐ készítmény. A permetezést követően fel kell ébrednie a talajban, és csak azután tud vadászni indulni, ezért egy kicsit lassabban fejti ki a hatását.
Kellően meleg talajban gyorsabban ébred, de ha már korában kipermetezted a kúra első adagját, ne aggódj, a spóra nem pusztul el, hanem várja az ideális talajhőmérsékletet. Fontos leszögezni azonban, hogy ez a permetezés nem arról szól, hogy a most kialakult problémát fél órán belül megoldja.
Mivel ez az első év amikor a webáruházba bekerült a RadiVita, nem tudom azt állítani, hogy 10 éve bizonyított. Csak azt tudom mondani, hogy a gyártó külföldre már 3 éve IBC tartályokban szállítja, akkora rá a kereslet.
Ha nem akarod teleszórni a kertet évente 1-2 szer valami radikális méreggel, akkor nem tudok jobbat ajánlani, mint a megelőzést mikrobiológiai készítményekkel.
A másik utcából, a szomszédból átmászó, átrepülő levéltetűvel, lószúnyoggal, lóbogárral, cserebogárral nem tudsz mit kezdeni. A lelkiismeretesen ápolt, szép kertedet ne engedd, hogy ezek a rovarok, lárvák tönkre tegyék, mert „NEM GONDOLTAD, HOGY NÁLAD IS VAN…”
Én sem gondoltam, hogy már megint azon a területen kerül a szemem elé, amit minden évben lekezelünk egyszer május végén, a cserebogár rajzás és a lótücsök násza idején...
Ígérem, hogy idén nem sunnyogom el én sem a RadiVita permetezés 3 alkalmas kúráját tavasszal, sem ősszel, különben nem tudom meg én sem milyen a hatása pontosan.
1 liter RadiVita
5 liter RadiVita
Arra bíztatlak, hogy adj egy esélyt a kertnek, de a talajlakó bandának pedig ne. És majd írd meg, hogy milyen szezont zársz év végén, mit tapasztaltál a konyha- és díszkertben vele, ugyanis a gyökérzöldségeket támadó gubacsfonálférgek ellen is hatásos. Ezt én is kipróbálom majd, mert van egy új magaságyásom, aminek a felső 30 cm-es rétege jó kis mórahalmi homok (szándékosan), ami igencsak gazdag a fonálférgekben.
Ide kerül sárgarépa, zöldség és zeller is, hogy kipróbáljam mennyi idő alatt takarítható ki a fertőzött talaj.
Amit fontos tudnod a RadiVita használatáról: tilos baktériumölő hatású szerekkel keverni (pl. a réz és kén tartalmúakkal), de az Esstence és humusz koktélokba beleöntheted.
Ha még nem olvastad, a 3+1 legfontosabb érv a RadiVita mellett:
- vegyszermentes, nem szennyezi a környeztet
- ellenáll a direkt napfénynek, vidáman permetezheted akár verőfényes napszakban is
- 0 nap az élelmezési várakozási ideje (esteleg permetezés után sárgarépát akarsz szedni)
- és széles hatásspektrummal rendelkezik
Így bátran használhatod a kultúr- és dísznövények talajainak preventív ápolására is.
Tanulj mások hibáiból. Sokkal egyszerűbb megelőzni a bajt, mint megfékezni majd helyreállítani a károkat, mellesleg a ’’gutaütéstől” is megfogsz menekülni.
Kellemetlen meglepetésektől mentes, csodálatos május kíván:
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
A csodálatos május tele van meglepetésekkel, bár ezek közül jónéhányat te is kihagynál az életedből…
