A rohanó életmód, az egyre „fejlődő” technológia számos kényelmesnek tűnő megoldást ad a kezünkbe, bár sokszor fogalmunk sincs milyen következményekkel járnak ezek a kiskapuk.
Nemrégiben még rendkívül divatos dolog volt a kiskertekben a pétisó és a karbamid használata a gyep zöldítésére. A magas nitrogén tartatalom miatt kezdetben látványos eredményeket hoz, ezért is lett hamar a hobbikertészek kedvelt megoldása.
A kedvező ára pedig csak hab volt a tortán, ami a felelőtlen felhasználást támogatta. Ma már tudjuk, hogy milyen őrületes pusztítást végez a pétisó a természetben, ennek ellenére egész más ok miatt csak a kiskert tulajdonosok számára lett betiltva a használata.
A mezőgazdaság továbbra is igazolt felhasználóként ész nélkül szórja, holott már a dupla mennyiség is csak fele hozamot indukál a kultúrnövényeknél. Hogy mire várnak még a váltással, sejtésem sincs… pedig a folyamat magától nem fog megfordulni akkor sem, ha abbahagyjuk ezt az esztelenséget!
Vajon meddig mehet még el az ember a rombolással?
A héten ünnepelte 95. születésnapját Sir David Attenborough. Ő az a természetfilmes, akit mindenki ismer, aki a világ szinte összes csodáját bevitte az emberek nappalijába.
Magyar hangjait Végvári Tamás és Szersén Gyula adta a rendkívül színes életművéhez, ami nem csak bemutatja, hanem szorgalmazza is, hogy kapjunk észbe. Ne pusztítsuk el azt a varázslatos élővilágot, és vele együtt önmagunkat, amelyben élünk. Hiszen ez teszi lehetővé az életünket.
Ez az ember az egész életét arra áldozta, hogy megismerje és megismertesse a földi élet működését velünk. Ennek ellenére még ma a tudomány is csak kapizsgálja, hogy ez a különleges ökoszisztéma hogyan is épül fel Lego kockánként. Mitől van egyensúlyban, hogyan tud reagálni eseményekre, helyrehozni, meggyógyítani önmagát.
És az ember folyamatosan kísérletezik, hogy meddig mehet el, míg össze nem dől minden. Félek, ez a pont közelebb van, mint hinnénk.
Ebben a játszmában a nitrogéndús műtrágyák használata is bizony koporsószög, ha tetszik, ha nem. Azon kívül, hogy csodálatosan zöldíti a gyepet, és elképesztő hajtástömeget növeszt, de ezen kívül semmilyen előnyét nem ismerem.
És itt nagy kérdés, hogy ez vajon előny-e?
Mintha kismikelnéd a gyeped, hogy jól nézzen ki, és még jó sokat is nyírhatod a füvet…
A nitrogén rendkívül fontos a növények számára. Meghatározó szerepe van az aminosavak, fehérjék felépítésénél is, de nem mindegy, hogy milyen formában kapja meg a növényzet, erre jött rá Betti is aki egy balul sikerült füvesíttetés után talált ránk, és hagyta el végleg a pétisózást.
Normál esetben nitrogén forrás a humusz, ami élő anyagból képződik miután a talajba kerül, majd humifikációs folyamatokon esik át, nitrogéngyűjtő baktériumok dolgozzák fel és alakítják felvehető szerves formára a gyökerek számára.
A tavaszi megújuláshoz jelentős mennyiségű nitrogénre van szüksége a gyepnek is. Ezért is kell olyan szerves tápanyagot választanod a gyepszellőztetés után, ami jófajta nitrogént tartalmaz, de mérsékelt mennyiségben.
A nitrogén műtrágyák esetében jellemző, hogy amit a növény nem tud rövid időn belül felvenni, az elveszik. Lemosódik az altalajba, elszivárog a természetes vizekbe, elpárolog a levegőbe.
Ha egy termék gyors eredményt ígér, élj a gyanúval, hogy az csak egy csillámporos kencefice, mintsem egy hatékony és egészséges tápanyagforrás.
Talán most azt gondolod, hogy Te csak egy csepp vagy a tengerben, egy picurka kis földdarabbal… mit számít ez az egész. Neked csak egy szép kert a vágyad, ahova jó kiülni egy finom limonádéval. Noha ez a csepp kis föld is számít, én mégsem ezzel akarlak „jó útra téríteni”, hogy használj például DCM szerves gyeptrágyákat...
Szeretném, ha megértenéd, hogy a földi élet egyensúlya rendkívül törékeny. Minden, mindenre hatással van.
Ha a műtrágyák használatával hagyod, hogy a talajélet elszegényedjen, a gyeped és a növényeid a velük szimbiózisban élő mikroorganizmusok nélkül éhezni fognak, és legyengülnek.
Ott csücsülnek a szintetikus tápanyagok hegyén és betegeskednek, egyre ramatyabb állapotba kerülnek. Emiatt vegyszerekhez nyúlsz és egyre több mérget öntözöl az életteredre, ami még tovább rontja a talajéletet, ez pedig egy végtelen spirál mind munka, mind anyagi szempontból.
Ezzel szemben, ha tovább nézel a fánál, és az erdőt is látni kezded, észreveszed, hogy a szerves anyagok a talajminőségre is jó hatással lesznek, javul a tápanyag és vízháztartás, szaporodnak a jó baktériumok és gombák a talajban, ami oda vezet, hogy egyre erősebb, önfenntartóbb és a betegségekkel szemben ellenállóbb lesz a kerted.
Amivel egy csomó időt és pénzt spórolsz meg, még ha most úgy is tűnik, hogy a szerves tápanyagok drágábbá teszik a kertfenntartást.
Persze ez nem megy csettintésre.
Nem lesz holnaptól hibátlan angol pázsitod, azonnal árnyékot adó fád, a kerítés magasságában pompázó örökzöld sövényed, de azért lehet segíteni az öngyógyító folyamatokat a talajban, hogy mindez mielőbb megvalósuljon.
Erre valók a talajkondicionálók, amikkel anélkül támogathatod a természetet, hogy kárt tennél benne.
Egy ilyen eszköz a Humin Garden Plus granulált huminsav is, ami azonnali energiaforrásként szolgál a mikroorganizmusok és a növények számára is, vagy a DCM talajjavítók, amelyek segítenek elszaporítani a jó talajéletet a kertedben.
Tudom, hogy nehéz az átállás, az anyagi szempontok sokakat visszahúznak. Ezért csak akkor vágj bele a szerves tápanyagozásba és a talajélet helyreállításába, ha kitartasz az elhatározás mellett.
A vissza-vissza kacsingatással csak magaddal tolsz ki! Gondolj csak bele, hogy elkezded babusgatni a megmaradt mikroorganizmusokat tavasszal talajjavítókkal, szerves tápanyagokkal, aztán a türelmetlenség miatt nyáron kap egy kör keserűsót, és egy kis vegyszert a hatékonyság jegyében, amivel a tavaszi befektetésed nagyjából le is nullázod!
Amikor kiszóród a drágább szerves tápanyagokat mindig jusson eszedbe, hogy jó ember vagy, aki tesz érte, hogy megállítsuk ezt az esztelen talajrombolást! És ennek meglesz a TE kerted jutalma, megígérem!
Egészséges, szép zöld gyepet kíván:
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
