Ha 10 éven át hetente kétszer fűnyírózol, összesen 640 alkalommal fogod végig tolni a gyepen a fűnyírót,
ha viszont csak hetente egyszer vágsz bele a feladatba, csupán 320 -szor kell ezt megtenned.
Vagy, ha annyira elszánt vagy, hogy az év minden napján top kinézeten szeretnéd tartani a kontinentális éghajlatú hazánkban a gyeped, akkor bizony heti háromszor is neki kell veselkednek a fűnyírásnak, sokszor még karácsony előtt is. Elvégre a smaragdzöld gyep egy státuszszimbólum. Ezért viszont alaposan meg kell dolgoznod, közel 1200 alkalommal kell lenyírnod érte a füvet, ha 10 hónapos szezont tartasz.
Szép nagy feladat.
Érdekességképp, ha egy átlagos, 200 nm-es kertet veszek alapul, akkor 10 év alatt:
- heti egy vágással: kb. 50 literes zsák x 320 alkalom= kb. 16 000 liter
- heti kettő vágással: kb. 75 literes zsák x 320 alkalom= kb. 24 000 liter
- heti három vágással: kb. 100 literes zsák x 320 alkalom= kb. 32 000 liter nyesedék keletkezik
amit akár le is tudnád bontani a saját komposztálódban (visszatudnád szórni a gyepre), ebben segít az akciós:
Esstence origo sprint
| Ami a legnagyobb probléma szerintem, hogy a talajjal és a talajélettel nem számolunk legtöbbször. A körülményekkel pedig végképp nem. Mert ha a kerítéstől egy kicsit távolabb nézünk, akkor láthatjuk, hogy iszonyatos talajaszály van. És még mi fog történni, ha a talajvízszint nem fog változni? |
Tudom, hogy nehéz a választás a sokféle, sokszor szöges ellentétben álló ajánlás között, kitartani pedig egy módszernél nagyon ritkán sikerül, pláne, ha nem működik egyik napról a másikra.
A legnehezebb munka önmagunkat meggyőzni.
Évekkel ezelőtt írt nekem’’Józsi’’, hogy alapos tapasztaltokra tett szert a magas szintű gyepápolásban a több szezonon átívelő kitartásának köszönhetően, de neki ebből elege van már. Minden hónapban szórja műtrágyát és 100%-ban ismeri a gyep igényét (legalább hat fajta műtrágyával dolgozik), tisztában van a kerti talajának problémájával, de már ráunt az állandó növényvédelmi permetezésekre. A pokolba kívánja, hogy minden második héten hol vegyszerrel, hol vasgáliccal, hol keserűsóval kell dolgoznia, hogy fenntartsa a zöld kis oázisát.
Szóval elege lett. Egyrészt a sok munka, másrészt a cseperedő gyermeke ébresztette rá, hogy ez nem egy fenntartható állapot.
Természetesen nagy kihívást éreztem ebben a dologban.
- Hogyan fogom megértetni ezzel az emberrel, hogy le kell mondania a 100%-os színvilágról?
- És nem csak a hibátlan zöld színről, hanem az egész évben első díjas kinézetről?
Mert a műtrágya csak a növényt tömi, az általam ajánlott módszer viszont ennek pont az ellenkezője. Szerintem a talajjal kell törődni (mert az szolgálja ki a növényt) és utána csak a növénnyel. És bizony ez a változtatás eleinte ’’áldozatokkal” fog járni. A fű nem fog úgy kinézni minden nap egy ideig, mintha leöntötték volna zöld festékkel. Csak a természetességet igyekezünk utánozni és támogatni. És az nem mindig smaragdzöld, mert mifelénk vannak évszakok is.
Persze a legtöbb szerves gyeptrágyában ott vannak a Mg és Fe ásványi anyagok is, amik a klorofilképzést erősítik a levélzetben, de azért ez nem olyan, mint egy 100%-os gyors oldódású műtrágya.
Nem tudtam lebeszélni, ki akarta az Évakert módszert próbálni. A professzionális ápolásról nem mondott le az első évben, benne volt még a ritmusban, hogy a fűvel minden héten valamit csinálni kell a fűnyíráson kívül. A professzionális program erről szól.
Télire cudarul lebetegedett a gyep 2019. novemberi esőzések miatt (végül meg is permetezte decemberben vegyszerrel) és be kell vallanom nagyon bántott, hogy az eredmény nem állandósult. Mivel nem nyugodtam bele, felajánlottam tavasszal neki, hogy váltson fűfajtát (utálom a régi Scotts fűmagkeverékeket), de elutasította, ugyanis okafogyottá vált a dolog. Március végére magától regenerálódott a gyep egéssze, mintha mi sem történt volna, pedig fele, de lehet még több is látszatra teljesen kipusztult.
Józsi választott egy új utat, hitt benne akkor is, amikor a tél úgymond arcul csapta, és kifizetődött a hite. Eldöntötte, hogy szakít a régi iskolával, és ezért hajlandó tanulni, megérteni új dolgokat és azokat a zárt kertjébe adaptálni.
Azt javaslom Neked is, hogy tegyél úgy, mint Józsi vagy én: keresd minden nap legalább egy kérdésre a választ. Értsd meg az okot, az összefüggést. Állj meg minden nap csak egy pillanatra a kert szélén. És a pillanatfelvételek egyszer összefognak állni egy képpé.
Nem kell mindent elfogadni, amit eléd tesznek készen. Legyél bátran kritikus, gondolkodó.
| És döntsd el, hogy a következő 10 évben mennyiszer akarsz gyepet nyírni: 320, 640 vagy akár 1200 alkalommal? |
A döntéseidnek mindig vannak következményei. Most még jóléti társadalomban élünk, és azt hisszük megengedhetjük magunknak, hogy ilyen pazarlóan bánjuk a Föld kincseivel. A körülmények viszont folyamatosan változnak.
Tedd fel az alapvető kérdéseket magadnak, és cselekedj aszerint. Nem kell másokra hallgatnod, hagyni a közösség nyomását.
Néha elég a jó, nem hiszem, hogy mindenáron a tökéletes kell.
Könnyen fenntartható, egészséges kertet kíván:
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
