Amikor nyáron nem megy az automataöntöző.
A csapadékszegény nyarak próbára teszik és vizsgáztatják is az automata öntözőrendszer-telepítőket. Aki merészen spórolni akar az automataöntőző rendszer telepítésekor, annak a kertje nyáron szembesülhet a vízhiányával.
Elsőként a kutat és a szivattyút vesszük górcső alá, hogy milyen távolságra kell a szivattyút elhelyezni a kúttól.
- A felszíni kerti szivattyúk csak 9 méter mélyről képesek a vizet felszívni.
- Ezt a 9 métert érdemes nagyon tiszteletben tartani, mert ha a szivattyút a kúttól elvisszük több méterre, de a víz nyugvó szintje aszályos időszakban métereket csökken a talajban, akkor nagy galiba üti fel a fejét az öntözésnél.
- A matematikai és a fizikai paramétereknek nem érdemes ellentmondani, mert a kút vízhozamát a rétegvizek és talajvíz magassága határozza meg és a szivattyúnk emelési magassága.
Nemrég egy Szegedi kertben jártunk, hogy megvizsgáljuk az öntözési lehetőségeket. A házigazda arról panaszkodott, hogy nyáron nem tud gumicsővel sem öntözni, holott a kútjuk 72 méterre van lefúrva. Nagyon furcsa dolgokkal találkoztunk ott. A szivattyú, jó meleget adó biztonságban a garázsba volt beszerelve a kúttól számítva 4-5 méterre,6 törési kanyarral és pvc csővel összekötve. Ezt a megoldás a vízvezeték szerelő munkája volt. A kőművesek pedig egyszerűbbnek találták, ha lebetonozzák a kút tetejét, mert nekik arra már nem volt szükségük, és ebbe a háziak is beleegyeztek.
A történet úgy folytatódik innentől, hogy a kút vízkapacitását, gázképződését meglehessen vizsgálni, hozzá kellene férni, a kúthoz még mielőtt bármilyen konzekvenciát levonnánk helytelenül. A teendő mostantól az, hogy szét kell verni a betonozást: Ki kell hozni a kúthoz a szivattyút és méréseket kell végezni vele 3 bár nyomáson, hogy mennyi vizet ad a kút. Meg kell vizsgálni a vizet, hogy észlelünk e pezsgést benne. Majd csak ez után lehet kitalálni azt, hogy miként lehet megoldani az automataöntözést.
Molnár Gábor Éva, a füvesaszony
