A kert természetnek tűnik, de valójában egy mesterséges környezet, nem „valódi” természet.
Ez semmi rosszat nem jelent, pusztán azt, hogy vannak tényezők, melyeket megváltoztathatunk. Beleszólhatunk, hogy milyen élőlények éljenek a kertben. Ettől még ugyanolyan boldogok lehetnek ezen élőlények, mint a természetben.
A kert a megszelidített természet. Ha akarjuk, lehet a társadalmi helyzetünk és szerepünk tükörképe. Lehet alkotó elménk lenyomata.
Miket tudunk megváltoztatni?
- a talaj termőképességét (javítjuk, vagy éppen elrontjuk) és pH-ját,
- öntözni, amikor természetes csapadék nincs,
- elvezetni és gyűjteni a felesleges csapadékot,
- tájidegen, különleges növényeket ültetni,
- nemesített füvet vetni
- gyepszőnyeget telepíteni.
Ideális esetben a megépített kert elsősorban a ház stílusához igazodik, és a benne lakók életszemléletét tükrözi. A kert mindent elárul emberéről, például hogyan gondolkodik, miként dönt és mennyire szereti a természetadta környezetet.
Amikor egy szépen ápolt kertet látok, akkor annak tulajdonosáról könnyen feltételezhetek nagyfokú precizitást, mert a kert körüli munkák elvégzése egy komplex, rendszeres odafigyelést igénylő feladat.
A kert az, amivé Ön építi. Ha természetet varázsol a kertből, akkor természet lesz. Ha elhanyagolja a kertjét, akkor káosz. Ha alkot, akkor műalkotás. Ha jól érzi magát a kertben, akkor boldogság. Ha teleülteti drága és nemes növényekkel, akkor státuszszimbólum. Ha dolgozik benne, akkor nyugalom.
Ön dönti el, hogy a kertje milyen legyen.
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
