A kerttervezés előtt érdemes számba venni az igényeinket és a kert rendezésére fordítható szabadidőnket.
Meg kell gondolni, mennyi időt szeretnénk a kertészkedésre fordítani; a kertünk a hobbink lesz vagy csupán szép környezetet szeretnénk teremteni magunknak? A kerteket mindannyian szeretjük; a hűs lombok alatt megpihenhetünk egy fárasztó nap végén, kellemes időjárás esetén itt látjuk vendégül a barátainkat és rokonainkat, vagy egyszerűen csak élvezhetjük a csodás környezetet.
Igényes kertje mindenkinek lehet, aki megfelelő méretű területtel rendelkezik. Akár egy csupasz felülettel, akár ősfás udvarral rendelkezünk, kellő tervezés után elkészíthető álmaink kertje. Számos kerttípus kialakítására van lehetőség, de kerttervezés előtt érdemes megvizsgálni ezek legfőbb tulajdonságait.
A haszonkert némileg elkülönül a többi típustól, ez esetében ugyanis a haszonnövények termesztése a fő cél, így az esztétikai kérdések másodlagos figyelmet kapnak. Noha egyes haszonnövények valóban szépek lehetnek,
(zöldséges kert) az ilyen területek önmagukban nem alkalmasak a kellemes zöld környezet megteremtésére.
A kertek legáltalánosabb és legkedveltebb típusa a díszkert (mediterrán, falusi kert, alpesi kert, barokk kert, szubtrópusi kert), amelyben a növényzetet gondosan válogatott díszfák, bokrok, cserjék és sövények alkotják, de nélkülözhetetlen elemei a virágok és a pázsit is. A díszkertek egyetlen célja a szép és kellemes környezet megteremtése.
Léteznek úgynevezett vegyes rendeltetésű kertek (mint a paradicsom ágyás, a földiepres), amely esetében a dísz- és haszonnövények gondosan válogatott kombinációját találjuk. Az ilyen kertek remek választást jelentenek az olyan kerttulajdonosok számára, akik szívesen töltik a szabadidejüket növénygondozással és kerti vetemények nevelésével. Nincs is finomabb, mint a magunk által termelt zöldség és gyümölcs!
Sajnos sokaknak nem adatik meg, hogy kertes házban éljenek, mégis szeretnének egy aprócska „zölddel” rendelkezni. Számukra a terasz kertek jelentenek megoldást, amelyek akár az erkélyeken is felépíthetők. Méretükből adódóan ezek nem minősülhetnek igazi kertnek, viszont a tervezésük a hagyományos kertek jellemzői alapján történik. Ezeknek az apró zöld szigeteknek köszönhetően némi természetességet varázsolhatunk a megkopott betonházak közé.
Azon szerencsések, akik számára nagyobb terület áll rendelkezésre, kialakíthatnak úgynevezett tájkertet. A tájkertek tervezése rendszerint konkrét kritériumok alapján történik, amit legtöbbször az őshonos fák elhelyezkedése és fajtája határoz meg, de a kialakításra szánt kertrészletek (rózsakert, teniszpálya, játszótér) is befolyással vannak rá. Tájkertek tervezése esetében érdemes alapos helyszíni felmérést végezni, illetve képzett szakember segítségét kérni. A fajta ismeret kimondottan elsőrangú tényező a tájkertek tervezésénél.
A kerttervezésnek évszázadokra visszanyúló hagyománya van; már az ókorban is léteztek megbízottak, akik a kertek szépségéért feleltek. A kerttervezés kertészeti jártasságot és esztétikai készséget is megkövetel, ezért a legtöbb esetben a munkálatot érdemes szakemberre bízni.
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
