Ismerős a helyzet, mikor elszórtan gombatelepek ütik fel fejüket a fűben?
KALAPOS GOMBÁK A GYEPBEN NAGY NYÁRI ESŐZÉSEK UTÁN?
Ezzel a bosszantó jelenséggel azok találkoznak a kertben, akiknél a talaj nagyon tömörödött és a sok víz az esőzések után nem tud az altalajból gyorsan távozni, hanem láthatatlnaul pang földben.
Látni lehet nyáron a nagy meleg hatásra túlöntözött gyepekben a kalaposok hadseregét, ami nem kis riadalmat okoz a háziak részéről, főleg ha van gyermek, aki még sokat játszik a kertben. Bevallom derekasan, én sem ismerem a gombafajtákat, ennek a megtanulása kimaradt az életemből – amit nem bánok, tekintve, hogy Magyarországon jelenlévő gombafajok becsült szám HÁROMEZER. Mindenesetre ha mérgező - ha nem, annak a díszgyepben nincs helye.
Ezek nem Super Mario gombái!
Sajnos a nagysikerű videó játékkal ellentétben számunkra semmilyen előnyt nem nyújt jelenlétük: rájuk ugorva nem növünk a kétszeresünkre és még csak bónusz életet sem ad.
Komolyra fordítva a szót nem szerencsés, ha a fűben játszó gyerekeink szedegetik, vagy házi kedvenceink eszegetik őket, amennyiben nem ismerjük a fajtáit.
Miért jelennek meg a kertünkben, mikor jellemzően az árnyas helyeket szeretik, az erdő mélyén?
Nos, egyes gombaszakértők szerint, a gyepünkben sem feltétlen a földből nő ki minden fajta, elegendő számukra egy szemmel gyakran nem is látható fadarab, gyökérmaradvány, melyen élősködve megélnek mert ez számukra szerevanyag maradék.
A gombák alapvetően spórákkal szaporodnak, a szaporodásért felelős spórákból kifejlődött gombafonalak a földben arra várnak, hogy vízhez jussanak egy adott hőmérséklettel párosulva. Amint ez megtörténik, parányi gumók törnek elő a felszínre melyekből a növekedés és elegendő víz hatására termőtest növekszik. Jellemzően pár nap alatt kifejlődik a tönk és a kalap, majd a kalap alatti spórákkal kezdődik az egész elölről.
Logikus lépés tehát, hogy amint meglátjuk őket, kezdjük meg manuális eltávolításukat a fölből, de ez legtöbbször kivitelezhetetlen.
Lássuk a hazánkban leggyakrabban gyepben előforduló gombafajokat:
A kerti tintagomba a Magyarországon találhatóak közül a legközönségesebb gombánk. Melegágya az erősen korhadt fa, tuskók vagy egyéb növények gyökérteste. Egyik fajtája, a már említett gombáknak, mely folyton valamilyen faanyagon nő ki, ha a fűben találjuk, akkor is azon élősködik, csak eltakarja a talaj.
Ha megjelennek, csoportosan teszik, esőzések után városi közterületeken, játszótereken és kertekben is előszeretettel megjelenik. Ráncos, lefelé lógó kalapjának jellegzetessége, hogy tetejét apró csillámok díszítik, színe fiatalon fehéres, később pedig feketébe fordul a túl sötét spórrák miatt. Nyúlánk törzse üreges, gallérja nincsen és még veszélyt sem rejteget számunkra, ugyanis ehető – de íztelen.
Utak szélén és kertekben is gyakorta előfordul, szintén az ehető kategóriába sorolható gombafajta. Kalapja 3-15 cm átmérőjű, vaskos és domború, színe szürkésfehér vagy krémszínű. Tönkje zömök, mely akár 15 cm-esre is megnőhet, de ezt tanácsos nem kivárni. Jellegzetessége a speciális dupla gallér és illata és íze „csiperkés”.
A mezei szegfűgomba a füves élőhelyeket kedveli. Kerti szezonban, nagy tömegben képes megjelenni a gyepben. Egy szerethető, finom gomba, amennyiben be tudjuk azonosítani. Világos tejeskávé színű, halványbarnás, egyszínű, kicsiny testű gomba. Fő ismertetőjele a jellegzetes fűszer illata és ritkán álló, halványbarnás lemezei.
Nevét a kalapját borító vízszerű cseppek miatt kapta, melyeket fiatalon bocsát ki a 3-10 cm szélességű világos okkeres-fahéjbarna részéből, tönkje azonos színű és üreges. Parkokban és útszélen is előfordul, valamint tápanyagban gazdag területeken, mivel talajlakó korhadékbontó. Ha megfelelő táptalajt talál, csoportos megjelenése is gyakori. Az ÉTKEZÉSRE ALKALMATLAN gombák közé sorolják, de mérgezést nem okoz.
Felsorolás - mely közel sem teljes - hiányos lenne, ha egy mérgező gombát sem említek, ami megjelenhet a gyepben. A Kerti susulyka alakja fiatal korban teljesen kúpos, az idő előrehaladtával pedig ugyan szétterül, de a közepe továbbra is kúpos marad. Kalapjának mérete 2-8 cm közötti, mely felülete kirívóan selymes és egy különleges fátyol köti a tönkhöz. Sárgás-sárgásbarna színéről és törékeny, szálas tönkjéről ismerhető fel és nem kellemes illatáról.
HOGYAN VÉDEKZZÜNK ELLENÜK HATÉKONYAN?
A kalapos gomba megjelenések ellen úgy tudunk hatni hosszú távon, ha a talajunkra hatunk. Ugyanis jelzi, hogy olyan talajviszonyok alakultak ki, ami az életfeltételeinek megfelel. Ez a probléma nem csak a kötött talajokon szokott előfordulni és ismétlődni, hanem a homokos talajokon is. (A talaj kapilláris rendszerének működése nincs teljesen összefüggésben a talaj fizikai minőségével, annál inkább a levegő – vízháztartás arányával.)
Ahol a már kialakított zöldterületen jelenik meg, legcélszerűbb talajkondicionáló szert használni a talajjavítása érdekében, a kalapok eltüntetése céljából pedig vasgálicot. (Sokszor az is előfordulhat, hogy a gomba a gyepszőnyeggel együtt érkezik és megörül a jófajta talajéletnek, melyben vígan elél.) Amennyiben kézzel el tudjuk távolítani őket, tegyük meg, de legtöbbször ez mindennapos feladattá tornyosul. Fűnyírás után 1-2 nappal érdemes megpermetezni Vasgálic oldattal: 10 liter vízzel keverjünk el 3-4 evőkanálnyi Vasgálicot, szűrjük le és az egész területet spriccelve alkalmazzuk vagy a foltokban megjelenő gombacsoportokat.
Ezután a kezelés után, a gombák elfeketednek és eltűnnek, viszont a permetlé száradásig ne engedjünk gyerekeket a gyepre! Az eljárást heti kétszer ismételhetjük, amíg fokozott a jelenlétük. A vasgálicos permetezés vagy beöntözéses eljárás 25° C hőmérsékleten túl már nem alkalmazható, mert kiperzseljük vele a gyepet a kezelt területről. Ami pedig a fűnyírónkat illeti, nagy esélye megvan arra, hogy a spórákat széthordjuk és további telepek megjelenését elősegítsük.
Emiatt nem marad más hátra, minthogy meghajolva természet előtt természetes megoldásokkal rukkoljunk elő.
Nos, az nem áll módunkban, hogy megszellőztessük a talajunkat rendesen mint a szoba levegőjét minden áldott nap. Ezért segítségül hívjuk a talajkondicionálót, az Amalgerolt, aminek a feladata, hogy saját talajunk mikroorganizmus-közösségét felszaporítva, minél nagyobb tömegben legyenek a földben. Táplálkozzanak, puhítsák a földet és építsék ki a szellőző, vízlefolyó rendszert.
Vagyis, segítségükkel a kapilláris rendszer működését vissza lehet állítani a talajban. Ha van sok kistölcsér a földben, ami levezeti a vizet az altalajba, akkor lesz nyári vízhiányos periódus is, amin visszafelé működteti a vízáramlás.
Ennek a szellőztetésnek azért van ára is, mégpedig a szorgalmunk lesz az. Minden két hétben vagy legalább egy hónapban egyszer kikell permetezni a fűre a talajkondicionálót. Lehet öntözés után vagy akár előtte. A napszak nem befolyásolja, de ha egy mód van rá, akkor inkább estefelé, mert kisé megbarnítja a gyep szép zöld színét és éjszaka úgysem zavar bennünket annak a látványa. Legtöbbször a reggeli öntözés lemossa a fűszálról a barnaságot a talajra.De addig is tennünk kell a kalapos gomba ellen, amíg a talajunk szépen lassan két évet kezelve megváltozik.
VÉGLEGES MEGOLDÁSÉRT kattints ide, gyere el a problémamegoldó napra!
A száraz időjárás beköszöntével a kalapos gombák szinte egyik napról a másikra eltűnnek a gyepből. Micéliumaik azonban sokáig ott maradnak, és láthatatlanul fejlődnek, hogy a kedvezően nedves és meleg időjárásban újra termőtesteket neveljenek, ezért a saját helytelen kerti öntözésünk is fenntarthatja a jelenlétüket és a talajunk milyensége.
Vagyis nincs más lehetőségünk mint a körülmények megváltoztatása, különben minden évben a nyári periódusban a kalapos gombákkal harcolhatunk a gyepben.
Amennyiben nem boldogulsz ezzel a kihívással, akkor keress meg egy fél órás telefonos konzultációra (SOS), amikor egy kezelési útmutatót kapsz a probléma megoldádásához!
Kalaposgomba mentes gyepet kíván
Molnár- Gábor Éva, a füvesasszony