Blog

GYOMIRTÓZÁS – ÁLDÁS VAGY ÁTOK?

MGÉ
2019.01.28 10:37
GYOMIRTÓZÁS – ÁLDÁS VAGY ÁTOK?

Nemrégiben írtunk a kertfüvesítés problémáiról, ami eszembe juttatott egy esetet, ami komolyan elgondolkodtatott, hiszen rettenetesen fontos a kertünk és a mi egészségünk szempontjából is.

Néhány éve meghívást kaptunk egy kertlátogatásra egy lehetséges kertfüvesítés kapcsán. Egy tarackos területről volt szó, ami helyett a tulajdonosok egy gyönyörű pázsitot szerettek volna a kertjükbe.

Kitérve a gyomirtására is (ami ilyen esetben teljesen általános eljárás), javasoltam, hogy a kutyát és minden háziállatot  távolt kell tartani a gyomirtózott területről, amíg a gyomírtószer rá nem szárad a növényre. Addig, amíg fel nem szívódik a hatóanyag, nem használhatja a kertet még a házi kedvenc sem. Így nem szedik le a lábukkal a permetszert és nem ragad rá a bundájukra sem, hiszen az állatok öntisztítást végeznek (nyalogatják magukat), ami veszélyes lehet rájuk nézve.

Elmondtam a folyamatot, hogy a zöldnövényzet 7-8 nap után lesárgul, és kell pár hét, mire a tarack kiterjedt gyökeréig elér az általunk alkalmazni kívánt gyomirtószer, a gilfozát hatása. Miután végighallgattak, nagy megrökönyödésemre azt mondták, hogy nem kérik a füvesítést, jó lesz nekik akkor a terület úgy, ahogy van. Nem értettem miért változott meg ilyen hirtelen a véleményük. A terület tulajdonosa elmondta, hogy ő vegyész, ismeri a szerek hatását, és egy gyomirtózott területre nem hajlandó kifeküdni, pedig a steril gyepet emiatt szerette volna, hogy kiszabadulva a laborból tudjon kicsit pihenni a pázsiton.

Megdöbbentett amit hallottam és mélyen elgondolkodtatott a dolog.

Mi is az a gilfozát és milyen hatása van a területre?

Ahhoz, hogy megértsük a történteket, meg kell ismernünk a szóban forgó vegyszert. A glifozát a legnagyobb mennyiségben felhasznált mezőgazdasági vegyszer a világon. A gilfozátot a Monsanto cég szabadalmaztatta 1974-ben, mint totális gyomirtó szert. A cég szerint a vegyszer a növényekben megakadályozza a sejtjeik számára létfontosságú aromás aminosavak szintézisét, de nincs semmiféle hatása az emberi és állati sejtekre.

A néhány éve elvégzett vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a glifozát hatása sokkal szélesebb körű és jóval veszélyesebb, mint ahogy az engedélyező hatóságok korábban gondolták, mivel a glifozát nemcsak a növényekben gátolja meg az aromás aminosavak szintézisét, hanem számos gombában és baktériumban is, amelyeket a szer elpusztít az alkalmazás során.

Dr. Hummel Zoltán kutatóprofesszor szerint a gilfozát hasonlóan hat a talaj mikróbáira, mint az antibiotikum az emberi bélflórára. A szer teljesen kiírtja őket, így a növények nem jutnak hozzá az alapvető mikro összetevőkhöz, ráadásul csökkenti az alkaloidák hatóanyagát a növényekben, gyógynövényekben.
 

Akkor soha ne használjunk gyomirtót?

Ahogy az emberek esetében alkalmazott antibiotikumos kezelés esetében, itt is különbséget kell tenni az egyszeri alkalom és a rendszeres alkalmazás között. A mi esetünkben nem egy folyamatos gyomirtó használatról volt szó, mint a nagyobb mezőgazdasági területek esetében, ahol a talaj akár évente többször is kap gyomirtót. Ez a kert egyszer kapott volna gyomirtást, a későbbi szelektív irtás pedig kiváltható lett volna más kézi módszerekkel is, sőt a terület eredeti állapota szinte teljesen visszaállítható lenne egy kis gondoskodással.


 Értsük meg a természetet és akkor mindenre lesz megoldás

Én régebben úgy tanultam, hogy a területein tisztántartása fontos dolog a kertészetben,és akkor szó sem volt arról, hogy ezeknek a szereknek mellékhatásaik lennének az élő  környezetre. Ez egészen eddig tartott, amíg az Európai Unió elkezdte néhány éve felülvizsgálni a szereket és sok kemikáliát betiltottak. Ez sajnos sok helyen már eső után köpönyeg, hiszen az elmúlt 40-50 és ”növényvédelme”, azaz a folyamatos gyomirtózás miatt- amire ma legfeljebb azt mondják, hogy ha nem is jó, de szükségszerű volt -, a talaj felső rétege haldoklik, és az ételeink (gabona, gyümölcs, zöldség) komoly dózist kaptak.

Egy ideje elterjedté vált, hogy az emberek antibiotikumos kezelés során probiotikumot kell, hogy szedjenek. Ugyanez lenne igaz a növényekre is, de vajon mi lehet a növény probiotikuma, hiszen a szimbiózisban élő jó baktériumok, amelyek feltárják a tápanyagokat egyszerűen eltűntek a gyomirtózás miatt, így nincs megfelelő minőségi tápanyag a növényeknek, csak műtrágya.
 

Ki lehet törni az ördögi körből!

A jó hír, hogy tudunk változtatni a helyzeten. Először is el kell gondolkodnunk azon, hogy akarunk-e steril pázsitot és azt milyen áron tudjuk elérni, vagy jó lesz nekünk egy ősgyepes gyönyörű zöld terület, ahol boldogan és egészségesen játszhatnak a gyerekeink, háziállataink. Ha esetleg mégis szeretnénk egy különleges pázsitot, akkor az is megvalósítható egy ésszerű gondolkodással és fordított tápanyagozással.

Ha rombolunk, akkor építenünk is kelltehát gyomirtózás után a talaj eredeti állapota szinte teljesen visszaállítható a megfelelő gondoskodással! Be kell telepítenünk a talajba a hasznos mikroorganizmusokat, szerves anyagokat kell használni tápanyagforrásnak, mikorrhizákat kell telepíteni, így visszahozható a talaj szinte az eredeti élő állapotába.

Gondolkozzunk, mielőtt cselekszünk

Tudomásul kell vennünk, minden modern technológiának megvan a hátulütője. Ha ezt megértjük, elfogadjuk és megtesszük a megfelelő lépéseket, akkor tudjuk orvosolni a problémákat. Ha pedig bio termesztésben  vagy kertápolásban  gondolkodunk, teljesen el kell felejtenünk minden vegyszer használatot.

kertlátogatás történetének lényege, hogy gondolkodjunk el, mielőtt belevágunk valamibe. Ha mindent összevetünk és számolunk a lehetséges utóhatásokkal, akkor lehet, nem is éri meg egy steril pázsit, ha pedig mégis azt szeretnénk, akkor igenis meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy ne csak szép zöld kertünk legyen, hanem egészséges élhető kertet kapjunk.

Ha vannak kérdéseid és sikerült már egész listát írnod belőlük, akkor gyere el a Problémamegoldó napra ahol személyre szabottan foglakozom mindenki kertjével, vagyis a te kerteddel.
Gyere és tanulj meg mindent, hogy  egyedül is  boldogulni tudj a saját  kertedben!

Jelentkezz itt!
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony