Gyomirtózás – áldás vagy átok?

Nemrégiben írtunk a kertfüvesítés problémáiról, ami eszembe juttatott egy esetet, ami komolyan elgondolkodtatott, hiszen rettenetesen fontos a kertünk és a mi egészségünk szempontjából is.

Néhány éve meghívást kaptunk egy kertlátogatásra egy lehetséges kertfüvesítés kapcsán. Egy tarackos területről volt szó, ami helyett a tulajdonosok egy gyönyörű pázsitot szerettek volna a kertjükbe.

Kitérve a gyomirtására is (ami ilyen esetben teljesen általános eljárás), javasoltam, hogy a kutyát és minden háziállatot  távolt kell tartani a gyomirtózott területről, amíg a gyomírtószer rá nem szárad a növényre. Addig, amíg fel nem szívódik a hatóanyag, nem használhatja a kertet még a házi kedvenc sem. Így nem szedik le a lábukkal a permetszert és nem ragad rá a bundájukra sem, hiszen az állatok öntisztítást végeznek (nyalogatják magukat), ami veszélyes lehet rájuk nézve.

Elmondtam a folyamatot, hogy a zöldnövényzet 7-8 nap után lesárgul, és kell pár hét, mire a tarack kiterjedt gyökeréig elér az általunk alkalmazni kívánt gyomirtószer, a gilfozát hatása. Miután végighallgattak, nagy megrökönyödésemre azt mondták, hogy nem kérik a füvesítést, jó lesz nekik akkor a terület úgy, ahogy van. Nem értettem miért változott meg ilyen hirtelen a véleményük. A terület tulajdonosa elmondta, hogy ő vegyész, ismeri a szerek hatását, és egy gyomirtózott területre nem hajlandó kifeküdni, pedig a steril gyepet emiatt szerette volna, hogy kiszabadulva a laborból tudjon kicsit pihenni a pázsiton.

Megdöbbentett amit hallottam és mélyen elgondolkodtatott a dolog.

Mi is az a gilfozát és milyen hatása van a területre?

Ahhoz, hogy megértsük a történteket, meg kell ismernünk a szóban forgó vegyszert. A glifozát a legnagyobb mennyiségben felhasznált mezőgazdasági vegyszer a világon. A gilfozátot a Monsanto cég szabadalmaztatta 1974-ben, mint totális gyomirtó szert. A cég szerint a vegyszer a növényekben megakadályozza a sejtjeik számára létfontosságú aromás aminosavak szintézisét, de nincs semmiféle hatása az emberi és állati sejtekre.

A néhány éve elvégzett vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a glifozát hatása sokkal szélesebb körű és jóval veszélyesebb, mint ahogy az engedélyező hatóságok korábban gondolták, mivel a glifozát nemcsak a növényekben gátolja meg az aromás aminosavak szintézisét, hanem számos gombában és baktériumban is, amelyeket a szer elpusztít az alkalmazás során.

Dr. Hummel Zoltán kutatóprofesszor szerint a gilfozát hasonlóan hat a talaj mikróbáira, mint az antibiotikum az emberi bélflórára. A szer teljesen kiírtja őket, így a növények nem jutnak hozzá az alapvető mikro összetevőkhöz, ráadásul csökkenti az alkaloidák hatóanyagát a növényekben, gyógynövényekben.
 

Akkor soha ne használjunk gyomirtót?

Ahogy az emberek esetében alkalmazott antibiotikumos kezelés esetében, itt is különbséget kell tenni az egyszeri alkalom és a rendszeres alkalmazás között. A mi esetünkben nem egy folyamatos gyomirtó használatról volt szó, mint a nagyobb mezőgazdasági területek esetében, ahol a talaj akár évente többször is kap gyomirtót. Ez a kert egyszer kapott volna gyomirtást, a későbbi szelektív irtás pedig kiváltható lett volna más kézi módszerekkel is, sőt a terület eredeti állapota szinte teljesen visszaállítható lenne egy kis gondoskodással.


 

Értsük meg a természetet és akkor mindenre lesz megoldás

Én régebben úgy tanultam, hogy a területein tisztántartása fontos dolog a kertészetben,és akkor szó sem volt arról, hogy ezeknek a szereknek mellékhatásaik lennének az élő  környezetre. Ez egészen eddig tartott, amíg az Európai Unió elkezdte néhány éve felülvizsgálni a szereket és sok kemikáliát betiltottak. Ez sajnos sok helyen már eső után köpönyeg, hiszen az elmúlt 40-50 és ”növényvédelme”, azaz a folyamatos gyomirtózás miatt- amire ma legfeljebb azt mondják, hogy ha nem is jó, de szükségszerű volt -, a talaj felső rétege haldoklik, és az ételeink (gabona, gyümölcs, zöldség) komoly dózist kaptak.

Egy ideje elterjedté vált, hogy az emberek antibiotikumos kezelés során probiotikumot kell, hogy szedjenek. Ugyanez lenne igaz a növényekre is, de vajon mi lehet a növény probiotikuma, hiszen a szimbiózisban élő jó baktériumok, amelyek feltárják a tápanyagokat egyszerűen eltűntek a gyomirtózás miatt, így nincs megfelelő minőségi tápanyag a növényeknek, csak műtrágya.
 

Ki lehet törni az ördögi körből!

A jó hír, hogy tudunk változtatni a helyzeten. Először is el kell gondolkodnunk azon, hogy akarunk-e steril pázsitot és azt milyen áron tudjuk elérni, vagy jó lesz nekünk egy ősgyepes gyönyörű zöld terület, ahol boldogan és egészségesen játszhatnak a gyerekeink, háziállataink. Ha esetleg mégis szeretnénk egy különleges pázsitot, akkor az is megvalósítható egy ésszerű gondolkodással és fordított tápanyagozással.

Ha rombolunk, akkor építenünk is kell, tehát gyomirtózás után a talaj eredeti állapota szinte teljesen visszaállítható a megfelelő gondoskodással! Be kell telepítenünk a talajba a hasznos mikroorganizmusokat, szerves anyagokat kell használni tápanyagforrásnak, mikorrhizákat kell telepíteni, így visszahozható a talaj szinte az eredeti élő állapotába.


 

Gondolkozzunk, mielőtt cselekszünk

Tudomásul kell vennünk, minden modern technológiának megvan a hátulütője. Ha ezt megértjük, elfogadjuk és megtesszük a megfelelő lépéseket, akkor tudjuk orvosolni a problémákat. Ha pedig bio termesztésben  vagy kertápolásban  gondolkodunk, teljesen el kell felejtenünk minden vegyszer használatot.

A kertlátogatás történetének lényege, hogy gondolkodjunk el, mielőtt belevágunk valamibe. Ha mindent összevetünk és számolunk a lehetséges utóhatásokkal, akkor lehet, nem is éri meg egy steril pázsit, ha pedig mégis azt szeretnénk, akkor igenis meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy ne csak szép zöld kertünk legyen, hanem egészséges élhető kertet kapjunk.

Ha vannak kérdéseid és sikerült már egész listát írnod belőlük, akkor gyere el a Problémamegoldó napra ahol személyre szabottan foglakozom mindenki kertjével, vagyis a te kerteddel.
Gyere és tanulj meg mindent, hogy  egyedül is  boldogulni tudj a saját  kertedben!

Jelentkezz itt!
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony

 
Címkék: gyomirtózás
Kapcsolódó cikkek
Mire jó a gyeptrágya és használjunk-e gyomirtót?
Elolvasom
Mire jó a gyeptrágya és használjunk-e gyomirtót?
2017. Január 28.
Ebben az iszonyatos sebességgel növekedő és fejlődő világunkban kinek jut eszébe, hogy egy gyeptrágya minőségéről elgondolkodjon, amikor sokszor szinte megszokásból, gépiesen nyúlunk
Hatékony gyomirtás vegyszerek nélkül? Létezik ilyen?
Elolvasom
Hatékony gyomirtás vegyszerek nélkül? Létezik ilyen?
2017. November 27.
Használd ki a gyomirtásban is a technikai újdonságokat, hogy a kertészkedés inkább egy kikapcsolódás legyen, mintsem egy „nem szeretem” nyűg feladat!
Ez a weboldal sütiket használ
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Kertfenntartás és kertfüvesítés
Így füvesíts
Bizonytalan vagy a kertben?
Gyere el Workshopjainkra és tanuld meg Évától, a füvesasszonytól hogyan lehet a Te kerted is irigylésre méltóan szép!
Azt, hogy mitől lesz a gyep egy dús smaragdzöld szőnyeg, az örökzöldek pedig kicsattanóan egészségesek!
További részletek
Mit kezdj a vakonddal