Füvesítés

GYEPBETEGSÉGEK MEGJELENÉSÉNEK ÉS TERJEDÉSÉNEK OKA

MGÉ
2015.11.20 17:55
GYEPBETEGSÉGEK MEGJELENÉSÉNEK ÉS TERJEDÉSÉNEK OKA

Nem kell felsorolni az összes gyepet fertőző gombafaj kórokozójának szaporodási miértjét ahhoz, hogy megértsük, miként jelennek meg a kertünkben.

Néhány faj kivételével szinte mindegyik hasonló környezeti hatások válaszaként jelentkezik.Gondolom, legtöbben ismerik a fürdőszobában megjelenő penészgombát. És azt is feltételezem, mindenki tudja, hogy párás, szellőzés mentes helyiségben rövid időn belül megjelenik anélkül, hogy bárki odatette volna.

Ha párhuzamot keresünk a gyepet megbetegítő gombák és a penészgomba megjelenésének okai között, már szinte nyert ügyünk van. Ugyanis ha ismerjük a támadónkat, sokkal könnyebb helyzetben vagyunk a védekezést illetően.

Azt már tudjuk, hogy a gombakórokozó szereti a párás környezetet, a hőmérsékletingadozástAz időjárás változása adott tényező, ez ellen védekezni nem tudunk. De a hatását kiváltó körülményeken már tudunk változtatni!

Ezeket a körülményeket vizsgáljuk meg sorjában.

1Legtöbben elhanyagolják az őszi gyepszellőztetést, és bedúsult, vastag, szinte szőnyegszerűen süppedő gyeppel várják a telet. Pedig ha talaj nem tud szellőzni, könnyen befullad a fű, és kedvező körülmények jönnek létre a gombabetegség számára.
A szellőztetéssel erőteljesen megcsupáljuk, kiszedjük a gyepből azokat a fűszálakat, amelyek feleslegesek. Amikor egy hónap után visszaáll gyepünk egyensúlya, és ha belenézünk a felülről lefelé a gyepbe, akkor látjuk a talajt, akkor jól dolgoztunk.

2Amikor  a  gyep mindig jól van táplálva, minden évszakban meg van neki adva a kondícióhoz  szükséges erőnlét , akkor a betegség nem tudja egy könnyen letarolni. Ezt pedig nem nitrogén túladagolással érjük el, hanem kálium túlsúllyal és mikroelemekkel. Nem akkor duzzad erőtől a gyep, ha hetente sokat nő, hanem ha keveset nő, de kicsattanóan zöld és dús.

3. Vannak, akik az állandó öntözésben látják a gyepfenntartás lényegét és jóakarósukkal pont az ellenkezőjét érik el, amikor nyári időszakban a felhevült gyepre, talajra ráindítják este az öntözést, minden feltételt előidézve a párás, fullasztó gőznek. Így egyenesen maguk idézik elő a gombabetegség megjelenését. 

4Mindenütt jelen vannak a mikroorganizmusok és a gombák. A talajban is több száz fajta él békében velünk, a jók is és a rosszak is. Csak az nem mindegy, hogy milyen arányban. Amikor az egyensúly felborul, amit legtöbbször mi emberek idézünk elő az egyoldalú, évtizedekig tartó műtrágya használattal, akkor azok a gombák szaporodtak el (mint pl. a fusarium fajok), amelyek ebben a közegben jól érzik magukat.

Csendben lapulnak a talajban, várva a kitörési lehetőséget, amit akár egy enyhe téli időjárás is előcsalogathat hópenész képében. Persze mi is sokat tehetünk ennek a megakadályozása érdekében:

- ha nem építünk hóembert a gyepen,
- ha fagyos gyepen nem rohangálunk, tapossuk le az állományt,
- ha nem lapátoljuk a járófelületekről havat a gyepre.

5Utolsóként megemlíteném a szellős kertek előnyét, ugyanis a 2014-es év monszunhoz hasonló esőzései a zárt kertekben betegítette le elsőként a gyepállományokat, és elvétve jelentkezett a gombás megbetegedés a jól átszellőződő kertek esetében.
Ebből azt a konzekvenciát vonhatjuk le, hogy a teljes bezártságot a fű nem díjazza. Szereti, ha gyorsan fel tud száradni és a párát ki tudja söpörni a széljárás.

Ha ezt az öt szempont szerint ápoljuk a kertünk ékességét, akkor nem a szomszéd fűje lesz a zöldebb!

Molnár Gábor Éva ,a füvesasszony