Ez a történet most 2015 őszén történt, amikor egyik kertünk egész nyáron készülgetett, hogy majd az első szeptemberi lehűléssel már csak a fűmagvetés munkája maradjon hátra.
Így is történt, a hűvös éjszakák és a rövid meleg nappalok megérkeztével elvetettünk szeptember első hetében, és a meleg talaj hatására már ötödik napon ki is bújt a fűmag.
Egy kert élete akkor kezdődik el, amikor én a kert kiskapuját magam mögött becsukom, de a gyep megszületését, mint rendes bábaasszony követem egy jó darabig. Időnként bekukkantunk a kertbe, az öntözőrendszer automatavezérlést átprogramozzuk, szabályozzuk a talaj nedvességét és persze ellenőrizzük a fűmag kelését is.
Általában nem is szokott gond lenni, hacsak nem mossa el egy felhőszakadás a vetett fűmagot a helyéről. Tulajdonképpen az első meglepetések az első fűnyírás után szoktak megérkezni, amikor a fűszálnak a bokrosodás fázisába kell lépnie, de előfordul, hogy ehelyett inkább sárgul, és visszafelé fejlődik a föld irányába (Ez nem gyakori, de megesik. Ilyen esetben azonnal meg kell vizsgálnunk a pici levélkéket, hogy látunk-e rajta valamit).
Nos, a mi kertünkben néhány nagy folt éktelenkedett egyik ellenőrző nap reggelén. Esetünkben a levélke sárguló felén, a csúcsáig apró tűhegynyi pontocskák voltak, ami valamilyen gombabetegségre utaló jel. Ilyen esetben azonnal meg kell kezdeni a kezelést, mert különben a több négyzetméternyi folt elhal, és elfertőzheti a többi egészséges fűszálat is (bővebben a gyepbetegségekről és fűbetegségekről itt.). Riadót fújtam, és már aznap este több perces tájékoztatót tartottam a gyepkezelésről és a talaj gyógyításáról.
Meg kell, hogy mondjam, nem értették a kerttulajdonok miről beszélek, mert eddig szépen fejlődött a gyep, én meg itt néhány négyzetméter miatt dolgoztatni kívánom őket a következő hetekben. De végül sikerült meggyőznöm őket arról, hogy a kezeléseknek muszáj, hogy megtörténjenek. Közben igen sok csapadékos napunk volt akkoriban, nem is volt egyszerű feladat a gyep védelmének a kivitelezése.
Természetesen egy hét elteltével ellenőriztük a kert állapotát, hogy a kertészkedők sikeresen kivitelezték-e a védekezést, a gyógyítást.
Két hét elteltével, vasárnap délelőtt egy fényképezés erejéig betértünk a kertbe, hogy fényképpel dokumentálva megörökítsük az esetet, miszerint egy fiatal állományba is bele tud ütni a krahh…
Kérem, el kell, hogy higgyék, akkora már nem voltak meg a foltok a fűben! A több négyzetméternyi folt bezöldült!
Az eset egyetlen hátulütője, hogy így nem tudtunk képet készíteni a foltokról, és így most nem tudom szemléltetni, hogy mi is történt. Hogy ez a kisebbik vagy nagyobbik baj, döntsék el Önök!
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
