A díszfüvek igen elterjedt eszközök a kertépítésben, hiszen megfelelően ápolva őket gyönyörűek tudnak lenni, jól mutatnak a kertekben.
A díszfüveknek azonban több fajtájuk is van, ezeket áttanulmányozva dönthetjük el, hogy melyik számunkra a legmegfelelőbb. Az alábbiakban bemutatjuk a legnépszerűbb díszfüveket.
CORTADERIA SELLOANA – pampafű
A pampafű 1,8-2 méteresre nő meg, ez az egyik legimpozánsabb fűfélénk. A helyigénye igen nagy, és inkább a szárazabb talajokat kedveli, mint a pangó vízben tocsogósakat. Különös igénye nincs,
inkább a téli tartására kell ügyelnünk. A tél beállta előtt ajánlatos jól szorosan körbetekerni egy zsineggel a leveleit, hogy a téli csapadékot távol tarthassuk a tövétől. Tavasszal az elhalt leveleket egy éles fűrésszel levághatjuk a talajtól 15-20 centis magasságban, majd az esetleges roncsolt végeket metszőollóval letisztázhatjuk.
Hogy ez mikor történjen?
Amikor a kora tavaszi napsütés kertészkedésre kicsal bennünket a kertbe, akkor ne az legyen az első, hogy a pampafű elhalt, száraz levélzetét eltávolítjuk, hanem ez legyen a legutolsó kerti munka. A tavaszi esős időjárást követő fagy ugyanis ilyenkor nagy károkat képes okozni. A vágott száracskába belefolyt csapadék ugyanis, ha megfagy, komoly kifagyással fenyegeti a gyökerét.
PENNISETUM ALOPECUROIDES – tollborzfű, hétköznapi nevén lámpatisztító
A másik legkedvesebb fűféle a kertészkedők körében. Kecses levélzete nem olyan éles, mint a pampafűé, büntetlenül hozzá lehet érni. Méretre is sokkal szelídebb, csak 1 méter magasra nő és
szélességre is eléri azt idősebb korára. Leghelyesebb tavasszal visszavágni, mint minden fűfélét, de közel sem annyira kényes, mint pampafű.
Nyugodtan vissza lehet vágni tél végén az öreg bokrokat, igaz csak akkor fog újrafakadni, ha eljön végérvényesen a tavasz. Bugáját érdemes késő ősszel levágni, mert szemetel, és annyi magkelést produkál, hogy tavasszal nem győzzük majd irtani a virágoskertből a kikelő kis példányokat, így jobb a megelőzés.
PENNISETUM SETACUM RUBRUM – vöröslevelű tollborzfű
Dézsás növényként jöhet számításba, a korai fagyokat elviseli, de teleltetős fűféle. Csodás, bordó levélzete és bugája kárpótolja a kertészt ezért a maceráért. Sötét, fagymentes helyen elvan, akár egy garázsban is.
Hakonechloa macra, Aureola – szálkafű
Árnyékos helyet kedvelő, japán díszfű. Sárga levele zölden csíkos, terjedő tövű. Télen védelmet igényel, mert a mi klímánkon érzékeny a téli időjárásra. Dézsában is kiválóan fejlődik.
Stipa borysthenica - Homoki árvalányhaj
40-60 cm magasságú. Több fajtája ismeretes, de mindegyikük selymes lebegő bugával örvendeztet meg bennünket nyáron. Jól tűri a szárazságot.
