A pázsit tápanyagpótlása nem azonos más dísznövények gondozásával.
A fűfélék esetében nem célunk minél gyorsabb fejlődést elérni, hiszen abban az esetben csak gyakrabban kellene füvet nyírnunk, viszont célunk egyenletesen jó formában tartani a gyepet. Ha így teszünk, tavasztól egészen késő őszig gyönyörű zöld felületben gyönyörködhetünk.
Sajnos sokan abba a hibába esnek, hogy túltáplálják a gyepet, ami az úgynevezett kiégéshez vezet. Ennek elkerülése érdekében a használt műtrágyák adagolási javaslatait be kell tartani. Ha van lehetőségünk igazi természetes szerves tápanyaghoz jutni, akkor használjuk azt, mert azok nem égetnek. Az istállótrágyát nem tudunk a gyepre kijuttatni mint egy szántóföldi művelésnél, helyette megfelelő lehet a jó minőségű, morzsás komposzt is; ennek az a legnagyobb előnye az előzőhöz viszonyítva, hogy rá lehet a fűre szórni és szagtalan is. Akármelyik módszert választjuk, a szerves trágyázás mindig előnyére válik a talajgondozásnak és ez által a gyepnek.
A gyep tápanyagpótlása során nélkülözhetetlen a nitrogén. Ennek köszönhető a növény szép zöld színe. A műtrágyák esetében érdemes megvizsgálni az összetételt; a salétrom tartalmú trágyák gyorsabban, míg a ammónia tartalmú termékek lassabban hatnak. Elsősorban akkor érdemes a gyorsan ható fajtákat alkalmazni, ha a fűfelület rossz állapotban van és gyors segítségre van szükség.
A gyep optimális fejlődéséhez nitrogén, kálium, foszforsav, kénsavas ammónia, vas és különböző mikroelemek szükségesek. Ezek együttes hatása kell a megfelelő fejlődéshez és a szemet gyönyörködtető zöld színhez.
Noha némi utánajárással, illetve szakember segítségével megválasztható az ideális összetételű műtrágya, ennél egyszerűbb megoldás a szerves trágya használata. A dcm szerves trágyában minden megvan, amire a gyepnek szüksége van, sőt még a talajunk életenergiáját is javítjuk.
Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
